Gázhiány fenyegeti Németországot, ha az orosz ellátás a jelenlegi alacsony szinten marad, és télre akár le is állhatnak bizonyos ágazatok – figyelmeztetett Robert Habeck gazdasági miniszter.
Gyárakban kell majd leállítani a termelést, dolgozókat elbocsátani, az ellátási láncok összeomlanak, az emberek eladósodnak, hogy kifizessék a fűtési számlát, lesznek, akik elszegényednek
– nyilatkozta pénteken a Der Spiegelnek.
A szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) vezetője, Klaus Müller szerint a fogyasztók energiaszámlája kétszeresére-háromszorosára nőhet, és néhány esetben már most is 50–80 százalékkal magasabb a tavaly őszinél. Müller erről szintén pénteken az ARD-nek beszélt.
Bár a gáztározók jelenleg 58 százalékig tele vannak – ami magasabb a tavaly júniusinál –, Müller szerint az orosz szállítás leállása esetén még akkor is csak két és fél hónapig húznák ki, ha azok száz százalékig fel lennének töltve. A szállítások teljes felfüggesztéséről ugyan egyelőre nincs szó, de karbantartási munkálatok miatt már most is csak
a normálishoz képest negyvenszázalékos kapacitáson működik az Északi Áramlat-1 vezeték, július 11. és 21. között pedig teljesen leállítják.
Elemzők szerint pedig nincsen rá garancia, hogy utána ismét megindul a gáz a vezetéken.
Habeck a héten már kihirdette a háromfokozatú országos földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fázisát; a harmadik a gáz adagolása lesz. Ennek elkerülése érdekében keresik az alternatív megoldási lehetőségeket. Az Egyesült Államokkal már kötöttek egy húsz évre szóló szerződést cseppfolyósított gáz (LNG) szállításáról, és ilyen időtartamra Katar is hajlandó egyezséget kötni. A kormánykoalíció legkisebb pártja, a neoliberális szabaddemokraták (FDP) a bezárásra ítélt nukleáris erőművek üzemidejének meghosszabbítását és a palagáz repesztéses technológiával való kitermelésének újbóli engedélyezését sürgetik. Előbbivel az a probléma, hogy mivel
a maradék három atomerőmű egy hosszú folyamat végén elméletileg az év végén befejezi az áramtermelést, így már folyamatban van a munkaerő leépítése, és nem rendeltek fűtőelemeket sem
– magyarázta a Deutsche Wellének Bruno Burger, a freiburgi Fraunhofer Intézet szakértője. A Nukleáris Energiaipari Szövetség ugyan megvalósíthatónak tartja új fűtőelemek beszerzését – de legkorábban 2023 őszén. Ráadásul ezzel is van egy újabb probléma: Németország az urán húsz százalékát Oroszországból szerzi be, további húsz százalékot pedig a Moszkva szoros szövetségesének számító Kazahsztánból. Új atomerőművek építése pedig évekbe telik, a nukleáris energia tehát az idei télre nem jelent megoldást.
A palagáz repesztéses kitermelése ellen környezetvédelmi okok szólnak, azért tiltották be, mert a felhasznált vegyi anyagok súlyosan károsítják a környezetet és a talajvizet. Ráadásul hasonló a helyzet, mint a nukleáris erőműveknél: a tilalom feloldása esetén sem nyernek belőle gázt a következő télre – de még az azutánira sem, mivel a termelés megkezdéséhez négy-öt év szükséges.
Ráadásul katasztrofális következményekkel járna, mivel közben metán kerül a levegőbe, ami a klímaváltozás szempontjából károsabb a szén-dioxidnál.
Rövid távú megoldást a sem jelent. Jelenleg tízezer megawatt teljesítményű szélenergetikai projekt vár jóváhagyásra, s ezek megvalósítása a tervezéstől az üzembe helyezésig átlagosan hat évet visz el. Hasonló a helyzet a esetében is.
Bár a fotovoltaikus és napkollektoros rendszerek viszonylag gyorsan gyárthatók és üzembe helyezhetők, Carsten Körnig, a német napenergia-ipari szövetség ügyvezető igazgatója szerint az iparágat még mindig hátráltatják a koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási zavarok, a bürokratikus akadályok és a tőkehiány. Rövid távon tehát egyedüli alternatívaként marad a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a szén, valamint az áramfelhasználás visszafogása.
