Elkeseredetten nem kell az orosz gáz: német törvény készül az Északi Áramlat eladásának megakadályozására

A német kormány jogi eszközöket keres arra, hogyan akadályozhatná meg az Északi Áramlat gázvezeték esetleges eladását, miután ismét felerősödtek a találgatások az orosz vezetéken érkező gázszállítások újraindításáról. A gazdasági minisztérium megerősítette, hogy vizsgálják a befektetés-ellenőrzési szabályok szigorításának lehetőségét, hogy a jövőben ilyen ügyekben is határozottabban tudjanak fellépni – írta a Bloomberg. A háttér: sok német cég örülne az orosz gáz visszatérésének. A kormánykoalíció szerint azonban szó se lehet róla.

A jelenlegi jogi keret, a külkereskedelmi és fizetési törvény (AWG) nem teszi lehetővé, hogy a német állam blokkolja a Svájcban bejegyzett Nord Stream 2 AG esetleges eladását, mivel Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja. A törvény csak olyan cégek esetében ír elő kötelező befektetés-ellenőrzést, amelyek nem uniós vagy EFTA-tagállamhoz tartoznak.

Nőnek az akadályok az Északi Áramlat újraindítása előtt

A háttérben újraéledt politikai és gazdasági vita áll: az év elején kezdtek el keringeni a hírek a vezeték újjáélesztéséről, miután az amerikai elnök az orosz–ukrán háború lezárására kezdett nyomást gyakorolni. Keletnémet ipari körökben többen nyíltan is támogatták a vezetéken érkező, olcsóbb orosz gáz visszatérését. A sajtó korábban arról is beszámolt, hogy egy amerikai befektető érdeklődést mutatott a vezetékrendszer iránt.

A szövetségi kormány azonban elutasította a projekt újraindítására irányuló felvetéseket. Friedrich Merz kancellár a közelmúltban kifejezetten támogatta az Európai Unió azon törekvéseit, hogy a részben megrongálódott Északi Áramlat vezetékeket is bevonják az Oroszországgal szembeni szankciók körébe.

A vita rámutat, mennyire érzékeny és összetett a német energiafüggőség kérdése: bár a vezeték használaton kívül van, a politikai és gazdasági következményei még mindig messze hatnak.