Mivel Aleš Michl a monetáris tanács tagjaként az elmúlt hónapokban rendre az alapkamat emelése ellen szavazott, az elemzők biztosra veszik, hogy a prágai jegybank az irányításával jelentősen változtat az eddigi politikán, és a következő hónapokban már nem várható nagyobb kamatemelés.

Saint Nicholas Day amid the the coronavirus disease (COVID-19) outbreak in Prague
Fotó: David W Cerny

A ČNB a múlt év szeptemberében kezdte meg a gyors ütemű emelési ciklusát. Akkor 75 bázisponttal, 1,5-re, novemberben pedig további 125 bázisponttal, már 2,75 százalékra növelte az irányadó rátát. Azután következett egy 100-as ugrás, majd 75, 50 és újból 75 bázispontos, így érték el májusban az 5,75 százalékos szintet.

A kamatdöntések rendre megosztották a prágai jegybank héttagú monetáris tanácsát.

Az emeléseket általában öt tag szavazta meg, míg ketten – egyikük a július elsejétől a ČNB kormányzói székébe ülő Aleš Michl – mindig az aktuális szint megtartása mellett voksoltak. A következő hónaptól a tanács is változik. A szakértők az új grémiumtól arra számítanak, hogy véget vet a rapid kamatemelési ciklusnak.

Az 1977-es születésű Aleš Michlt Miloš Zeman államfő 2018-ban nevezte ki a ČNB monetáris tanácsába. A leendő jegybankelnök egyetlen pártnak sem tagja, de 2014-ben a pénzügyi tárca külső tanácsadója lett az akkori miniszter, Andrej Babiš kérésére, aki később kormányfőként is számított a szakértelmére, gazdaságpolitikai elemzéseire. Michl az utóbbi években leginkább azzal érdemelte ki a közvélemény figyelmét, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta rendszeresen vezetett blogjában elemezte a pandémia hatásait a cseh gazdaságra. A 44 éves közgazdászt az államfő május elején jelölte ki a második ciklusa után távozó Jiří Rusnok utódának. Megjegyzést érdemel, hogy a cseh jogszabályok szerint a központi bank mindenkori első emberét, azaz a kormányzóját, továbbá a monetáris tanács tagjait saját hatáskörben a köztársasági elnök nevezi meg.

Rusnok lehetséges utódjaként korábban felmerült a cseh kereskedelmi és iparkamarát (Hospodářská komora – HK) irányító Vladimír Dlouhý neve is, de Zeman döntése nem volt váratlan, Michl kormányzói kinevezésével szakmai körökben sokan számoltak. A hírek szerint a leköszönő jegybankelnök két helyettese egyikét, Tomáš Nidetzkýt vagy Marek Morát látta volna szívesen a kormányzói székben.

Prágai sajtókommentárok az államfő döntését úgy értékelték, hogy Michl kinevezésével nehéz pillanatok várnak a tavaly ősszel felállt ötpárti Fiala-kabinetre,

amely Andrej Babiš kormányát váltotta.

A döntésre a pénzpiacok is idegesen reagáltak, attól tartva, hogy a ČNB Michl vezetésével a korábbiakhoz képest kevésbé lesz elkötelezett az inflációellenes küzdelem iránt. A leendő jegybankelnök szerint a folyamatos kamatemelések elveszítették a hatékonyságukat, miközben fékezik a gazdasági bővülést. Úgy véli, lépésről lépésre csökkenteni szükséges az államháztartás hiányát, illetőleg fel kell lépni a vállalatok és a polgárok túlzott eladósodása ellen.

A ČNB adatai szerint májusban az előző hónaphoz képest 1,8 százalékos volt az infláció, ezzel január óta a második legnagyobb ütemű havi pénzromlást jegyezhették fel Csehországban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a múlt hónapban az árindex 16 százalékra emelkedett az áprilisi 14,2 után. Az Eurostat némileg lassúbb pénzromlást (15,2) rögzített, de az összkép Prágára nézve korántsem kedvező, hiszen a 27 uniós tagország közül csak a három balti államban volt magasabb a májusi infláció szintje a csehországinál.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.