Horvátország dinnyetermelésének túlnyomó része Dalmácia déli részén, a Neratva folyó völgyében koncentrálódik. A mocsaras terület tökéletes e lédús gyümölcs termesztésére, mivel itt biztosított a megfelelő mennyiségű víz, emellett a hőmérséklet is kiváló.
A neretvai görögdinnye országos szinten is nagyon közkedvelt, általában könnyen és jó áron eladható. Nagy előnye, hogy a Spanyol- és Olaszországból származó dinnyével egy időben érik, ezért a horvátok már a szezon elején hazai terméket fogyaszthatnak.
A neretvai gazdák az idén 700 hektáron termesztenek görögdinnyét, az átlagos hozam viszont a szárazság miatt hektáronként ezúttal csak 40 tonna, ami elmarad az 50 tonnás átlagtól.
A termelők viszont így is elégedettek, mert a minőség kiváló. A legtöbb megtermett példány ugyanis 8 és 14 kilogramm közötti, ráadásul nagyon édes, ami eladási szempontból ideális, a nagy, sokszor 20 kilónál is nehezebbeket ugyanis nehezebb eladni, és azoknak az íze is sokszor kevésbé intenzív. Ami a felvásárlási árakat illet, a termelők kivételesen arra sem panaszkodnak, az idén ugyanis 2,5 kunát, azaz hozzávetőlegesen 130 forintot kapnak egy kilogrammért.
A Vecernji list horvát lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a dinnyések egy része bosszús amiatt, hogy termékeiket egyes felvásárlók tízszeres áron adják el a turistáknak.
A termelőknek ennél nagyobb gondja is akad. Hiába ugyanis a kiváló termés, ha nincs ki leszedje. A Neretva völgyében ez különösen nagy probléma, hiszen
a szabad munkaerőt felszívja a turizmus.
Ráadásul mivel a termést mocsaras, sokszor csak csónakkal megközelíthető területeken kell betakarítani, akárki nem is fogható be a munkára. A kialakult helyzet miatt
a kemény fizikai munkát végző dinnyeszüretelők egyre drágábban, átlagosan 60 kunás, vagyis 3100 forintos órabérért dolgoznak.
Természetesen a horvátok nem csak Dalmáciában termelnek dinnyét. A lédús gyümölcs Szlavóniában is megterem, ott viszont a szárazság miatt rosszabb a terméshozam. Az Agroklub portál adatai szerint a Száva folyó menti dinnyeföldeken az idén mindössze 25 tonnás termésátlaggal számolnak a gazdák, ez pedig a jó felvásárlási árak ellenére csak arra elég, hogy ne legyenek veszteségesek.
