Itt a javaslat: Brüsszel korlátozná a tagállami gázfogyasztást, akár kötelező érvénnyel

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a várt téli felkészülési tervet, amellyel a remények szerint megbirkózik azzal az esettel, ha teljesen leállnak az orosz gázszállítások. Az előzetesen kiszivárgott információknak megfelelően az Európai Unió végrehajtó testülete felszólítja a tagállamokat, hogy augusztus 1-jétől jövő március végéig 15 százalékkal csökkentsék a fogyasztást. Brüsszel szerint így biztosíthatják a háztartások és az olyan kulcsfontosságú fogyasztók ellátását, mint a kórházak és bizonyos iparágak. 

A tagállamoknak szeptember végéig kell benyújtaniuk a nemzeti energetikai terveket a bizottságnak, és kéthavonta felül kell vizsgálniuk. A javaslat egyúttal jogot adna a bizottságnak uniós szintű vészhelyzet deklarálására és arra, hogy a gázfogyasztás kötelező csökkentésére kötelezze a tagállamokat. A riasztást akkor léptetnék életbe, ha „jelentős a súlyos gázhiány vagy a kivételesen magas a gázkereslet kockázata” – olvasható a bizottság közleményében. 

A javaslatot július 26-án rendkívüli energetikai ülésen vitatják meg a tagállamok miniszterei.
Az EU végrehajtó testülete azt is bejelentette, hogy a kormányok a korábbi 400 ezer euróról (511 650 dollárról) 500 ezer euróra (511 650 euróra) növelt állami támogatást nyújthatnak az Oroszország elleni szankciók által érintett vállalatoknak. A mezőgazdasági ágazatban működő vállalatok 62 ezer euróig, a halászati ágazatban működő vállalatok pedig 75 ezer euróig igényelhetnek állami támogatást, szemben a korábbi 35 ezer eurós felső határral.

A megújuló energiával kapcsolatos projektek irányulhatnak a megújuló hidrogénre, a biogázra és a biometánra, a tárolásra és a megújuló hőre – közölte a bizottság. A testület szerint a kevésbé szigorú állami támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy új, pályázaton alapuló rendszereket hozzanak létre a szén-dioxid-mentesítési projektekre, vagy közvetlenül, pályázat nélkül támogassák a projekteket.