Elejét venné a nyerészkedésnek az EKB, és bezárja a kamatkaput

Roppant kényelmes módon érhetnének el kockázatmentes hasznot az eurozóna bankjai. A szuperalacsony, negatív kamatszint időszakában, a pénzintézetek bespájzoltak az olcsó pénzből. A koronavírus-járvány alatt és azt követően a bankok összesen 2,2 ezermilliárd euró támogatott hitelt vettek fel. A felpörgő infláció azonban elkerülhetetlenné teszi a kamatemelési ciklust, a várakozások szerint ezt júliusban 0,25 bázisponttal el is kezdi a központi bank. A helyzet tálcán kínálja az arbitrázst: az olcsón felvett hitelt magasabb betéti kamaton lehetne elhelyezni a központi banknál.  

A Financial Times (FT) értesülései szerint az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa hamarosan napirendre is tűzi, miként lehetne ennek elejét venni. Az ügy hátterében morális megfontolások állnak: nagyon hülyén nézne ki, ha az EKB az adófizetők pénzéből támogatott hiteleknél lehetővé tenné, hogy a bankok keressenek rajta, ráadásul pont egy olyan helyzetben, amelyben kamatemeléseivel a háztartások és a vállalkozások finanszírozását nehezíti meg. Borítékolható lenne a tiltakozás és a politikai felhangok, amikor a bankok ebből a profitból fizetnének osztalékot és bónuszt a menedzsereiknek.  

Az EKB várhatóan július 21-én tartandó ülésén lépi meg az első kamatemelést, a piaci várakozások szerint 25 bázispontot. A befektetők ugyanakkor szeptemberre már 50 bázispontra számítanak, így egy évtized elteltével ismét nulla fölé emelkedne az eurózóna egyhetes betéti kamata. 

A Morgan Stanley befektetési bank elemzése szerint a bankok által papíron bezsebelhető extraprofit valahol 4-24 milliárd euró körül lehet, attól függően, hogy az EKB milyen magasra emeli kamatszintjét – a kedvezményes hitelkonstrukció 2024. decemberi kifutásáig. Egy, az FT-nek név nélkül nyilatkozó jegybankár szerint nagyjából 12 milliárd euróról lehet szó. 

A kedvezményes hitelkonstrukció keretében körülbelül 740 pénzintézet vett fel összesen 1,3 ezermilliárd eurót – a pontos számok nem nyilvánosak. A TLTRO konstrukcióban felvett kölcsönök kamata eleinte mínusz fél százalék volt 2019 szeptemberében, majd miután beütött a járvány, mínusz egy százalékra csökkentették. Gyakorlatilag tehát a jegybank még többet fizetett a pénzintézeteknek azért, hogy igénybe vegyék gazdaságélénkítési céllal létrehozott konstrukcióját.  

A TLTRO kamatát a múlt hónapban visszavették az EKB irányadó kamatszintjére, 0,5 százalékra. A bankok háromhavonta fizethetik vissza a kölcsönt, májusban azonban a vártnál jóval kevesebb, mindössze 74 milliárd euró előtörlesztés folyt be. Ez egyértelműen arra utal, hogy a pénzintézetek a kamatemelésre, az extraprofitra utaznak. 

Márpedig így a jegybank nem éri el célját: a gazdaság élénkítését. A Morgan Stanley számításai szerint, ha az EKB irányadó kamata az év végére 0,75 százalék lesz, akkor egy olyan bank, amely 2020 júniusában vett fel TLTRO-hitelt, 0,6 százalékos haszonra tesz szert a 2023. júniusi visszafizetési határidőig.  

Az EKB ugyan nem tette közzé, hogy melyik bank mennyi kedvezményes hitelt vett fel, de annyit azért közölt, hogy a legtöbbet a franciák kapták, őket az olaszok és a németek követték. Néhány konkrét számot azért lehet tudni: a Deutsche Bank (DB) 44,7 milliárd eurót vett fel, ami teljes, 481 milliárd eurós hitelállományának csaknem 10 százaléka.