Megvan, milyen árfolyamon váltják át a horvát kunát az euró bevezetésekor
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA horvát csatlakozással az eurózóna immár 20 tagúra bővül, és már csak 7 uniós tagállam nem tagja a zónának (Svédország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária). Horvátország 2008-ban csatlakozott az Unióhoz, azóta új csatlakozó nem is volt. A nem kis részben a turizmusra épülő gazdaságú ország így 15 évvel a belépés után csatlakozik a közös valutához, feladva a jelenlegi nemzeti fizetőeszközt, a kunát.
A független Horvátország fiatal állam, így érthetően a valuta is változott a függetlenné válást követően, ráadásul kétszer is. A Jugoszláviától való 1991-es elszakadás után bevezették a horvát dinárt a jugoszláv dinár átváltásával. Egy jugoszláv dinár helyett egy horvát dinárt adtak, így alig volt változás, ráadásul eleinte az új pénz is gyorsan inflálódott, akárcsak korábban a közös jugoszláv valuta. A rendszerváltás és a délszláv háború nehézségein túljutó Horvátország aztán az elértéktelenedett horvát dinár helyett 1994-ben bevezette a kunát, mégpedig úgy, hogy 1000 dinárért adtak egy kunát.
Az új valuta árfolyamát a német márkához kötötték, és csak egy szűk sávot hagytak az árfolyam mozgásának. 1999-ben az euró bevezetésekor a márka szerepét értelemszerűen az euró vette át, azóta viszonylag stabil volt az árfolyam: eleinte 7,1 és 7,8 között mozgott az euróhoz képest, az utolsó tíz évben ez 7,4-7,7 közé csökkent, végül a kuna kevéssel 7,5 fölött lépett be az euró előszobáját jelentő ERM II. rendszerbe.
Szeptembertől már fel fogják tünteni az árakat euróban is, majd a január eleji pénzcsere után még egy évig kunában is ki kell írni azokat,utána elég már csak euróban. Az ország az idegenforgalom fellendülését várja a közös európai fizetőeszköztől, nem alaptalanul, mivel az eurózóna 340 millió lakosa közül sokan szívesebben utaznak olyan helyre, ahol saját valutájukkal fizethetnek.
Az eurót 1999-ben vezette be kezdetben 11 ország számlapénzként, majd 2002-ben az akkor még szélesebb körben használt bankjegyek és érmék esetében is megtörtént a csere. Később további országok csatlakoztak, a 2004-es EU-bővítéskor belépett országok közül immár Málta, Ciprus, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia is a zóna tagja, utolsóként Litvánia csatlakozott 2015-ben.
