Az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett nyugati büntetőintézkedések ártanak az orosz gazdaságnak, a legfrissebb adatok alapján azonban a Kreml hadipénztára dugig van készpénzzel a rohamosan növekvő nyersanyagáraknak köszönhetően. Az orosz olaj-, gáz- és fémexport ugyan jelentősen visszaesett júniusban, mert a szankciók elijesztették a vásárlókat, moszkvai becslések szerint az áremelkedések nagymértékben ellensúlyozták a kiesést – számolt be a dokumentumról a Vedomosztyi című orosz napilap. 

Russia Central Bank, 8129025 28.02.2022 A picture shows an outside view of the building of the Central Bank of Russia, in Moscow, Russia. The Russian central bank raised its key interest rate to 20% from 9.5% to counter risks of rouble depreciation and higher inflation on February 28. Ramil Sitdikov / Sputnik (Photo by Ramil Sitdikov / Sputnik / Sputnik via AFP)
Fotó: Ramil Sitdikov / AFP


Az olajszállítások májushoz képest 13 százalékkal, 18,9 millió tonnáról 16,5 millióra zuhantak júniusban, az ebből származó bevétel azonban 10,2 milliárd euróról 10,5 milliárdra nőtt – ami magasabb, mint 2021 azonos időszakában. 

(Egy euró 403 forint.) Európa mellett Kína és India is hatalmas mennyiségben vásárolja fel a diszkontáron kínált orosz olajat.
A gázkivitel éves összehasonlításban a negyedével zuhant a múlt hónapban, a bevétel mégis 3,6 milliárd euróról 11,1 milliárdra ugrott, mivel az olajárak egy év alatt a duplájára, a gázárak pedig a hatszorosukra nőttek ezalatt. 

Az európai gázárakat illetően ráadásul a Bloomberg televízióban megkérdezett szakértők szerint a határ a csillagos ég. 

A véleményüket alátámasztják a kontinensen irányadó holland TTF gáztőzsde szerdai jegyzései: egy megawattórányi gáz augusztusi határidőre nyitáskor 221 euróba került, a délelőtt folyamán már 224-be. A korábbi történelmi csúcs 200 euró volt márciusban.
Az olajra vonatkozó uniós szankciók csak az év vége felé, illetve 2023-ban lépnek életbe, a gázra pedig még nem is vetettek ki ilyesmit, csak a fogyasztást próbálják visszafogni. Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint ez azt jelenti, hogy a kereskedelem visszaesése „inkább a kockázatcsökkentésről, az önszankciókról szól” – mondta a Politicónak.
Az olaj és bizonyos fémek mellett az EU betiltotta a szén és az arany behozatalát is, és illegálissá tette a kulcsfontosságú kettős felhasználású technológiák, például a mikrocsipek exportját, hogy megpróbáljon minél nagyobb károkat okozni az orosz hadigazdaságnak. Bár a háború kezdete és a szankciók bevezetése óta Moszkva hivatalos külkereskedelmi adatokat nem hoz nyilvánosságra, egyes elemzők becslése szerint áprilisban az ország importja 80 százalékkal is csökkenhetett az előző évihez képest, ami az ország gazdaságának zsugorodását jelzi. A Nemzetközi Valutaalap kedden kiadott előrejelzése szerint az orosz GDP az idén 6 százalékkal csökkenhet a szervezet által áprilisban várt 8,5 százalékos esés helyett, és jövőre is zsugorodni fog, méghozzá a tavasszal jelzett 2,3 százaléknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal. 

(FILES) This file photograph taken on March 24, 2022, shows a controller at a pipe for gas lines is pictured at Open Grid Europe (OGE), one of Europe's largest gas transmission system operators, in Werne, western Germany. - Gazprom's plan to cut gas deliveries to Europe shows EU countries must agree to reduce their use of Russian gas this winter, a Czech minister, whose country holds the EU presidency, said on July 26, 2022. (Photo by Ina FASSBENDER / AFP)
Fotó: Ina Fassbender / AFP


Ennek ellenére jelenleg nem úgy tűnik, hogy igaza lesz Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, aki a múlt hónapban azt mondta, az uniós szankciók súlyos károkat okoznak az orosz gazdaságnak, az EU függőségének csökkentése az orosz energiától „kiüríti Vlagyimir Putyin hadikasszáját”. A Vedomosztyi jelentésében szereplő orosz kormányzati előrejelzések szerint az olajból és gázból származó állami bevételek 2022-ben valójában növekedni fognak a tavalyi évhez képest. 

Az állami költségvetés mintegy 41 százaléka származik majd az idén a két fosszilis energiahordozóból – ami nagyjából 170 milliárd eurót jelent –, szemben a 2021-es 35,8 százalékkal.
Alekszandr Gabujev, a moszkvai Carnegie intézet vezető elemzője szerint a kérdés, hogy a szankciók működnek-e, attól függ, „mit jelent a működnek kifejezés”. Oroszország „minden bizonnyal” recesszióba kerül, a távközlési, a fegyvergyártási és az olajkitermelési ágazata elsorvad, mivel nem fér hozzá a csúcstechnológiájú nyugati importhoz – vélekedett. 

„Vajon a szankciópolitika megváltoztatja a Kreml számításait, és elegendő nyomást gyakorol Oroszországra ahhoz, hogy megváltoztassa Ukrajna-politikáját? Nem” – tette hozzá.