Lapértesülések szerint a brit királyi család több generáción keresztül nem kevesebb, mint 180 millió font (84 milliárd forint) értékű vagyont titkolt el egy sor jogi kiskapu révén. Úgy tudták titokban tartani a végrendeletek tartalmát, hogy a jogalkotók különleges kivételt tettek a brit végrendeletek közzétételét általában előíró törvény alól – számolt be a The Guardian.
A végrendeletek titkosítása lehetővé tette, hogy a királyi család a nyilvánosság elől elrejtse azt, hogy milyen vagyontárgyakat, például ingatlanokat, ékszereket és készpénzt halmoztak fel az egyes családtagok, és hogyan osztották szét ezeket például a rokonok, barátok vagy a kiszolgálószemélyzet között.
A The Guardian azonban kiszámította a család által örökölt teljes nagyságát. A végrendeletek mai árfolyamra átszámítva összesen 187 millió fontnyi vagyont tartalmaznak. Mivel a végakaratok tartalma továbbra is titkosítva van, elképzelhető, hogy egyes vagyontárgyak több végrendeletben is szerepelhetnek, és többször is számba vették őket.
A lista élén Alexander William George, Fife első hercege áll. 1912-es halálát követően ma 79 millió font értékű vagyont hagyott hátra. A listán az ezt követő kilenc végrendeletben 11,7 és 5 millió font közötti értékű tulajdonról rendelkeznek. Ezek között szerepel a jelenlegi királynő 2002-ben elhunyt húgának, Margit hercegnőnek a végrendelete is, aki mai árakon számítva 11,5 millió fontnyi vagyonról rendelkezett.
A királyi család ügyvédei évtizedek óta olyan utasításokat kapnak a legfelsőbb bírói szervektől, hogy a végrendeleteket bizalmasan kezeljék a hozzátartozók halála után. 1911 óta minden olyan bírósági tárgyalást, ahol a felsőbb bírák ilyen végzést adtak, a nyilvánosság elől elzárva tartottak. Ez a gyakorlat ellentmondásos volt, mivel a lakosság végrendeleteinek tartalmát nyilvánosságra kell hozni, hogy biztosítani tudják a végakaratok helyes kivitelezését. Azonban az 1800-as évekből származó jogszabályok tiltják az uralkodó végrendeletének közzétételét. A több mint egy évszázadon át úgy döntöttek a legfelsőbb bírói testületek, hogy a döntéseiket magyarázó ítéleteket sem szabad közzétenniük.
Az első publikus döntésre tavaly szeptemberig kellett várni, amikor a legfelsőbb bíróság egyik törvényhozója úgy ítélte meg, hogy II. Erzsébet királynő néhai férje, Fülöp herceg végrendeletét nem szabad nyilvánosságra hozni. Az ítéletet azzal indokolta, hogy mindenképpen szükséges az uralkodó és családja magánéletének méltóságát megvédeni.
