A közelmúlt történelmének egyik legfontosabb ciklusa fejeződött be múlt csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság 2021/2022-es jogi évének végével, amely során több évtizedes precedenseket tettek semmissé, az emberek hétköznapjait szorosan érintő jogokat szabtak át, határozottan állást foglaltak az országot leginkább megosztó kérdésben.  

Abortion Rights Civil Disobedience Near Supreme Court
Fotó: NurPhoto via AFP

A legsúlyosabb döntések - például az abortusszal kapcsolatos - tükrözték a taláros testület ideológiai megosztottságát. Az LB-ben 6-3 arányban vannak többségben a konzervatív bírók. Az ítéletek nyomán azonban komoly társadalmi viták robbantak ki, amelyek mögé persze beálltak a novemberi időközi választásokra készülődő politikai erők is. Az amerikai sajtóban így már arról cikkeznek, hogy az USA eddigi legerősebb társadalmi intézménye elveszítheti legitimációját. A leghevesebb vitákat a Roe vs Wade néven ismert, az abortuszhoz való jogot közel 50 éves elismerő bírói döntés felülírása váltotta ki. 

Tagállami hatáskörbe került Amerikában az abortusz tiltása

Az amerikai legfelsőbb bíróság pénteken hozott döntést az ügyben.

A Reuters/Ipsos által a héten végzett közvélemény kutatás szerint az amerikaiak 57 százaléka vélekedik kedvezőtlenül az LB-ről, politikai, a pártok által befolyásolt intézménynek tartva azt.  

Az LB döntése után állami szinten lehet dönteni arról, hogy miként szabályozzák az abortuszt. Elemzői vélemények szerint nagyjából az államok fele dönt majd a teljes betiltás mellett, az erről szóló jogszabályokat jó előre megszövegezték. Velük szemben az abortusz támogatói nyilván addig folytatják a jogi csatározásokat, amíg csak lehet. Utah, Lousiana, Texas és Florida államokban legalább annyi részsikert elértek, hogy az eljárások lefolytatásáig, átmenetileg nem lépnek hatályba ezek a jogszabályok. Arkansasban azonban már életbe lépett a csaknem teljes tiltás, Tennessee-ben pedig hat hetes kor után tilos a művi terhességmegszakítás.

Az abortusz szabályozásának szövetségi szintű megváltoztatása felbátorította a konzervatívokat, napirendre vetetnék az egyneműek házassága és a fogamzásgátlás kérdését.  

A konzervatív többségű testület a múlt héten alkotmányos jognak ismerte el a fegyverviselést közterületen, felülírva ezzel egy csaknem száz éves New York államban hatályos törvényt, amely ezt “megfelelő indokhoz” köti. Az elmúlt időszakban ismét több tömeggyilkosság, halálos áldozatokat követelő lövöldözés történt az USA-ban, a fegyvertartás kérdése újra napirendre került. Az LB ítélete nyomán Washington D. C., Kalifornia, Hawaii, Maryland, Massachusetts és New Jersey államok hasonló törvénykezése is felülvizsgálható lesz.  

Egy másik nagy vitát kiváltó LB döntés korlátozta az amerikai környezetvédelmi hatóság jogkörét abban, hogy limitálja az erőművek károsanyag kibocsátását. A szintén 6-3 arányban meghozott döntés szerint az idevágó törvényben a Kongresszus nem hatalmazta fel az 1970-ben alapított Környezetvédelmi Hivatalt (Environmental Protection Agency, EPA), hogy az ilyen irányú korlátozásokat hozhasson. Biden elnök így most kénytelen a novemberi időközi választások előtt mélyen megosztott Kongresszuson keresztülverni a károsanyag kibocsátásra vonatkozó jogszabályokat.  

Elemzők szerint az LB döntéseinek hatása a novemberi előrehozott választásokra két irányban is elsülhet. 

Súlyosbíthatja a munkaerőhiányt az abortusztilalom az Egyesült Államokban

A vállalatok és a munkavállalók döntéseit is befolyásolhatja, hogy mely államokban tiltják meg az abortuszt.

Egyfelől a demokraták számára kedvező, hogy a közbeszéd elterelődik kissé a gazdasági helyzetről, a 40 éves csúcson lévő inflációról, a Fed kamatemelési ciklusáról, az egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező recesszióról, a republikánusok által mostanában előszeretettel hangoztatott témákról. Lehet újra a klasszikus demokrata témákkal kampányolni. Ugyanakkor az amerikai lakosság minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy az LB összetétele évekre, évtizedekre be van betonozva, viszont az üzemanyag- és élelmiszerárak száguldását a saját bőrükön érzik. Az amerikai tőzsdék 50 éve a legrosszabb első félévüket zárták, az S&P 500 index több mint 20 százalékkal zuhant az első félévben. 2021 vége óta 9 ezer milliárd dollárral csökkent az amerikai tőzsdék kapitalizációja. Novemberben kiderül, hogy a megtakarításaikat, nyugdíjcélú takarékoskodásukat előszeretettel részvényekbe, indexkövető alapokba fektető amerikai választópolgárok számára mi a fontosabb: az LB döntései, vagy a Biden nyakába varrt rossz gazdasági helyzet.