Vajon mi csapódott be a Krím félszigeten a Szahi mellett lévő novofjodorovkai orosz légibázison, amely megrongált-megsemmisített legalább féltucatnyi katonai repülőgépet? Az első moszkvai reakció szerint nem tartották be a tűzvédelmi előírásokat, emiatt a gépek mellett tárolt lőszerek felrobbantak. Ezt persze a műholdképek tanulmányozása után senki sem hitte el. Moszkva ezért másodszorra már a partizánokat okolta a légierő második világháború óta elszenvedett legsúlyosabb veszteségéért.
Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette a Krím lakosságát, maradjon távol a katonai objektumoktól. Ezzel mintegy jelezte, újabb támadások várhatók.
A háború a Krímmel kezdődött (2014-ben), és a Krím felszabadításával fog végződni
– mondta az ukrán elnök augusztus 10-én, mintegy felvetve annak a lehetőségét, hogy a Krím elleni katonai és partizánakciók jelentősége a következő, az ellentámadást elindító időszakban megnőhet.
A Krímet 2014, az Oroszországhoz csatolás után valóságos katonai megatámaszponttá építették ki. Basztyion/Oniksz partvédő rakétaütegeket hadihajók elleni rakétákkal, haditengerészeti légierőt, tengeri harcjárműveket telepítettek. A döntő mértékben orosz kézre került ukrán hadihajóflotta még használható darabjait felújították, a többieket kikötővédő szereppel a partok előtt elsüllyesztették.
Megépítették Kercsnél, az Azovi-tenger bejáratánál a félszigetet az oroszországi szárazfölddel összekötő hatalmas hidat. Ezt most az ukránok elsődleges célpontként jelölték meg, viszont egyelőre nincs olyan fegyverrendszerük, több száz kilométerre elhordó, pontos és elég nagy, legalább féltonnás robbanófejjel felszerelt rakétájuk, amivel nagyobb kárt tehetnének benne.
Kérik ugyan az amerikaiakat, hogy szállítsanak nekik a meglévő HIMARS indítóberendezésekből kilőhető MGM–140-es ATACMS ballisztikus rakétákat, amelyeknek – altípustól függően – 160-540 kilogrammos robbanófeje van. De az ATACMS-ok szállításával Washington túllépné az oroszok által kijelölt vörös vonalat, ezért Biden elnök egyelőre nem engedélyezi a szállításukat.
Továbbra sem világos, mi is okozhatta a pusztítást Novofjodorovkában, a tengerparton fekvő légi támaszponton. Rakéták? A partizánok által elhelyezett robbanótöltetek? Aknavetőtűz? A Szaki melletti légi támaszponton mint a fésű fogai, úgy sorakoztak az egymástól mintegy háromméteres betonfallal elválasztott, felül nyitott „dobozokban”, állásokban a gépek. A pusztítás arra utal, hogy több, nem túl erős robbanószerkezet lépett működésbe, amely néhány „doboz” tartalmát összeégett szürke halmazzá változtatta, míg a mellettük lévő hangárban a gép sértetlen maradt. A Maxar Technologies, egy műholdfelvételekkel is kereskedő amerikai hitech vállalat publikált infravörös érzékelő és normál kamerákkal az űrből készített képeket a támadásról. Ezek alapján legalább három becsapódást, robbanást azonosítottak a katonai képelemzők.
Alapvetően két módon hajthatták végre a támadást. A közeli tengerről gyors rohamcsónakokon érkező ukrán kommandósok, akik, elhelyezve a tölteteket (vagy aknavetőkből tüzet nyitva), elvégezték a munkát. Vagy pedig a helyi partizánok, bemérve a pontos célkoordinátákat, kisebb kaliberű (60 vagy 81 milliméteres) aknavetőkkel, esetleg házilag barkácsolt, néhány kilométerre repülő, kisebb rakétákkal támadtak.
Vannak azonban további eshetőségek is. Az amerikaiak már augusztus elején jelezték – amit aztán az augusztus 19-én bejelentett újabb, 800 millió dolláros katonai segélycsomagban is említettek –, hogy AGM–88-as HARM radarok elleni rakétákat és Gray Eagle nagyobb méretű, négy AGM-114-es Hellfire rakétát is hordozó, tartósan nagy magasságban (9 ezer méterig) repülő drónokat is kapnak (kaptak?) az ukránok. A Hellfire-okat elvben nagy sebességű rohamcsónakokról is indíthatják.
A novofjodorovkai légi támaszpont egyebek között arról híres, hogy itt landolt 1945-ben Franklin Roosevelt amerikai elnök gépe, aki a világ sorsát eldöntő jaltai tanácskozásra érkezett.
A bázison Kuznyecov szovjet flottaadmirális fogadta a Sacred Cow (Szent Tehén) nevű amerikai kormánygépből kilépő magas rangú vendéget. Másfelől itt van a NITKA, amely egy repülőgép-hordozó gépindító-fogadó fedélzetének a szárazföldön megépített pontos mása. Itt gyakoroltak/gyakorolnak a Kuznyecov admirálisról elnevezett, egyetlen orosz repülőgép-hordozó pilótái.
