A friss negyedéves GDP-adat kiugróan jó, ha azt a bázisidőszak 20,1 százalékos növekedéséhez viszonyítjuk. Az idei első naptári negyedév csak 4,1 százalékos éves pluszt hozott. Az adat beleesik az elemzők által felvázolt 13-16,2 százalékos sávba, igaz, jóval közelebb van annak az aljához.
A Reuters elemzői konszenzusa 15,2 százalékos adatot valószínűsített. A nemzeti statisztikai hivatal kommentárja szerint az előzetes adatból már jórészt kikopott az orosz–ukrán háború negatív hatása, s a növekedést elsősorban a pandémia sokkjából felépült szolgáltatási szektor fokozott aktivitása fűtötte.
Megjegyzendő, hogy
az indiai gazdaság profitált is a háborúból.
Mivel az oroszokat sújtó nemzetközi szankciókhoz nem csatlakozott, így „baráti” országnak minősült, amit Moszkva azzal hálált meg, hogy mélyen a alatt értékesítette számára a nyersolajat.
A összetevői közül kiemelkedett az állami szolgáltatásokat, rendvédelmet és más szolgáltatásokat összefogó faktor, amely 26,3 százalékos pluszt produkált, valamint a szálláshely-szolgáltatás, kommunikáció, közlekedés alkotta kvartett, amely 25,7 százalékkal növelte tavalyi teljesítményét az áprilissal indult idei költségvetési év első negyedében.
Az építőipar 16,8 százalékkal bővült, míg a víz, a a gáz és villamosenergia-szektornál 14,7 százalékos pluszt mértek. A világ második legnépesebb államát azonban komolyan aggaszthatja a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat terén felmutatott alacsony, 4,5 százalékos növekmény, amiben a szélsőséges időjárás nagyban közrejátszott.
A gazdasági teljesítmény valós értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy az állam eközben „fukarkodott”, erről árulkodott a szintén szerdán közölt deficitadat, amely azt mutatta, hogy az költségvetési év első négy hónapjában (júliussal bezáróan) az egész évre engedélyezett hiánynak csak a 20,5 százalékánál járnak.
Egy évvel korábban 21,3 százalék volt a négyhavi hiány. A pénzügyi évre 6,24 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulálnak Újdelhiben. A függetlenségének 75. évfordulóját idén ünneplő India kormánya az idén az infrastruktúra fejlesztésére költi a legtöbbet.
Kunal Kundu, a Société Générale elemzője szerint
az egész éves adat 7,1 százalék, vagy annál enyhén alacsonyabb lehet. A növekedést hátráltató tényezőként említette, hogy a jegybank még messze van a kamatemelési ciklusának végétől, amit a júliusi, 6,71 százalékos éves alapú 4 százalékra való csökkentéséhez igazít.
Jelenleg 5,4 százaléknál járnak, de még
140 bázispontos emelés benne lehet a pakliban.
A kamatemelési hullám a hitelezési költségek növekedését eredményezi, ami viszont negatívan hat a fejlesztésekre.
