A fél éve tartó ukrajnai háború még évekig meg fogja terhelni a német gazdaságot Marcel Fratzscher, a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet elnöke szerint. A Reutersnek adott interjújában a DIW Berlin első embere úgy vélekedik, hogy a bruttó hazai termék az év elején még lehetségesnek tartott idei 4,5 százalékos idei növekedéséből legfeljebb 1,5 százalékos éves növekedés maradhat meg az év végére, aminek fő okaként a háborút jelölte meg.
Szerinte a negatív következményekkel az elkövetkező két-három évben is számolni kell, ameddig az ország valóban függetleníteni tudja magát az orosz gáztól.
Ez legalább 2025-ig el fog tartani – tette hozzá Fratzscher.
Prognózisa szerint a 4-5 százalékpontos veszteségével kell számolniuk három éven át,
ami mintegy 150-200 milliárd euróval csorbíthatja a német gazdaság teljesítményét.
Fratzscher magas és egyre fokozódó recessziós kockázatot lát a téli félévre vonatkozóan. Már a mostani nyári negyedévben is csökkenő gazdasági teljesítményre lehet számítani a véleménye szerint, ami az ősszel és a jövő év elején is folytatódhat.
Kiverte a biztosítékot a német koalícióban az adócsökkentési tervA javaslat szerint az adómentes jövedelem jövőre 10 632 euróra emelkedne. |
Ugyanakkor mély recessziótól nem tart a DIW közgazdásza, olyan drámai mértékűre semmiképpen sem, mint ami a koronavírus-járvány kezdetén tapasztalható volt.
A recessziónak egy szokatlan formájára kell számítanunk, amelyben nem a növekedése jelenti a legfőbb veszélyt, hanem a lakossági fogyasztás csökkenése és emiatt széles tömegek életszínvonalának a romlása – nyilatkozta Fratzscher, megjegyezve, hogy mindemellett
a gazdasági aktivitást közel kétmillió betöltetlen álláshely is fékezi.
A kockázatát a magas energiaárakra vezeti vissza a DIW vezére. Emiatt ugyanis a vállalatok kevesebbet fektetnek be, és mindenekelőtt a fogyasztók kevesebbet fogyasztanak.
A közgazdász kiemelte, hogy a lakossági kiadásokban már most számottevő gyengülést lehet tapasztalni. A magas miatt ugyanis jelentős mértékben csökken a lakosság vásárlóereje. Hozzátette, hogy a válság sokkal súlyosabban érinti az alacsony jövedelmű rétegeket, akik szerinte három-négyszer súlyosabbnak érzékelik az inflációt, mint a magas jövedelmű társadalmi csoportok.
Az alacsony jövedelmű rétegek vásárlóereje arányaiban sokkal nagyobb mértékben csökken, jobban vissza kell fogniuk a fogyasztásukat, már csak azért is, mert jellemzően megtakarításaik sincsenek
– zárta gondolatait Fratzscher.
A recesszió szélén tántorog a német gazdaságFöldgázkrízis, ellátási problémák, infláció – az Ifo hangulatindex romlása recessziós veszélyeket jelez Németországban. |
