Több világgazdasági esemény veszélyezteti a német gazdaságot, a legnagyobb szerepet egy küszöbönálló földgázkrízis, a kereskedelmi láncok folyamatos ellátási problémái és az egyre növekvő játsszák.
Nem meglepő tehát, hogy a müncheni székhelyű Ifo gazdaságkutató intézet mérései szerint az üzleti bizalom a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány okozta gazdasági válság óta a legalacsonyabb szintre esett vissza Európa legnagyobb gazdaságában, amely a szélén táncol.
A német bizalmi index egy hónap alatt 3,6 ponttal csökkenve 88,6 pontra esett vissza, 2020 júniusa óta ez a legalacsonyabb érték. Az Ifo által megkérdezett 9 ezer német vállalat borúsan látja az elkövetkezendő hat hónapot, különösen a termelési szektorban tekintenek pesszimistán a jövőre. Clement Fuest, az Ifo elnöke szerint még a szolgáltatókra, így a turizmusra és a vendéglátásra jellemző korábbi optimizmus is átfordult, de egyik kiskereskedelmi szegmens sem bizakodó a közeljövőt illetően. Bár a legutóbbi előrejelzések szerint a második negyedévben még 0,1 százalékkal emelkedik a német (gyakorlatilag stagnál), az Ifo szerint az eurózóna legnagyobb gazdasága a recesszió szélén táncol. Ennek legfőbb okát az elemzők egyöntetűen a gázhiány veszélyében és a magas energiaárakban látják.
Még ha csak korlátozott mennyiségben, de áramlik gáz a Vlagyimir Putyin elnök által irányított Oroszországból, a teljes gázleállás Damoklész kardjaként lebeg a gazdasági kilátások felett, így a recessziót aligha lehet elkerülni – nyilatkozta a Tagesschaunak Thomas Gitzel, a lichtensteini székhelyű VP Bank vezető közgazdásza. A magas infláció, a fenyegető és az ellátási lánc nehézségei szerinte túlságosan megterhelik a német gazdaságot.
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza úgy látja, hogy a német gazdaság már most visszaesésben van, és ennek súlyossága Putyintól függ: Ha teljesen leállna a gázszállítás, elkerülhetetlen lenne a mély recesszió.
Valamivel optimistább Klaus Wohlrabe, az Ifo szakértője, mert bár ő is tart a német gazdaságra leselkedő veszélyekről, de szerinte ha a gázszállítások bár csökkentett mennyiségben, de folytatódnak, akkor elkerülhető a recesszió.
A magasabb energiaárakra a feldolgozóiparban működő 6 ezer német vállalat 16 százaléka a termelés visszaszorításával vagy bizonyos üzleti területek részleges elhagyásával válaszolna – derült ki a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) felméréséből. Ez különösen az energiaigényes szektorokra jellemző, ahová például az acél-, üveg- és papírgyártással foglalkozó vállalatok tartoznak. A DIHK mérései szerint ezekben a szektorokban a vállalatok 32 százaléka tervezi a termelések csökkentését vagy leállítását. A szóban forgó cégek egynegyede, azaz 8 százalékuk már végre is hajtotta az ehhez szükséges intézkedéseket, és további 14 százalékuknál folyamatban vannak az intézkedések a termelésük csökkentésére vagy leállítására.
A DIHK értékeléséből az is kiderül, hogy sok cég még az év közepén sem rendelkezik elegendő gázzal az év végéig. Az ipari vállalatoknak csak a fele fedezte szerződéssel gázigényét az idei évre, de mintegy harmaduknak még meg kell vásárolnia éves földgázszükségletük több mint 30 százalékát.
Peter Adrian, a DIHK elnöke riasztónak nevezte a felmérés adatait, amelyek kiválóan példázzák, hogy a tartósan magas energiaárak mennyire megterhelik a német feldolgozóipart, és sok vállalatnak nincs más választása, mint bezárni, vagy áthelyezni a termelést más országba.
A vállalatok emellett kénytelenek voltak árat emelni, emiatt csökkent az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet is – mondta Ulrich Kater, a német Dekabank vezető közgazdásza. A cégek pedig csökkentették a kínálatot – tette hozzá –, mert a szállítási problémák és az infláció kiszámíthatatlanná tette a termelést. Kater szerint emiatt a német gazdaság, ha nem is esik vissza, növekedni biztosan nem fog a közeljövőben.
