Nemzetközi gazdaság

Le tud-e jönni az orosz gázról a német ipar?

A német ipar az egyik legfontosabb felhasználója az orosz gáznak. Nem egyértelmű, képes-e azt nélkülözni.

Sokmilliárd eurós kérdés, ami a címben szerepel, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy télre nem lesz elegendő földgáz arra, hogy mindenkinek jusson. A háztartások fűtése pedig előbbre való az ipar igényeinél, így hamarosan számos német cég kényszerülhet arra, hogy a szokásosnál jóval kevesebb gázzal oldja meg a működését. Hogy a különböző vállalatok hogyan készülnek erre, annak a Deutsche Welle járt utána.

Ola Källenius Mercedes vezér például arról beszélt, hogy cége akár felére is képes csökkenteni gázfogyasztását, sőt végső esetben azt is meg tudja oldani, hogy olajra cseréli a földgázt. Bármennyire is megnyugtatóan hangzanak ezek a szavak, 

a német autóipar nem tartozik azon szektrorok közé, melyek kimondottan függenének a nyersanyagtól.

Bár sok szó esik az atomerőművek élettartamának esetleges meghosszabbításáról vagy épp a újra üzembe helyezett szénerőművekről, a gázzal történő áramtermelés kiváltása sem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé. A lakossági fűtés és az ipari felhasználás esetében azonban a helyzet sokkal bonyolultabb.

A nyersanyagot főként a vegyipar az acél, az üveg és a papírgyártás terén használják, ráadásul ezen iparágak termékei sok más vállalat számára szolgáltatnak alapanyagot.

A BASF a világ legnagyobb vegyipari cége, aminek fő, ludwigshafeni üzeme annyi energiát használ, mint Dánia egésze, ráadásul számukra földgáz nem csupán mint energiahordozó, de mint alapanyag is kulcsfontosságú. A cég elnöke, Martin Brudermüller júliusi szavai szerint a ludwigshafeni gyár – csökkentett kapacitáson ugyan – akkor is tovább működhet, ha korlátozni kell az ipari gázfelhasználást. Ez mindenképpen előrelépés az áprilisban közzétett véleményéhez képest, amikor elképzelhetőnek tartotta, hogy teljesen le kell állítani a termelést.

Aerial photo BASF, 26 March 2020, Rhineland-Palatinate, Ludwigshafen: A plant section of BASF in Ludwigshafen, taken as an aerial photograph from an airplane. Photo: Uli Deck/dpa (Photo by ULI DECK / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A BASF ludwigshafeni gyára
Fotó: Uli Deck / AFP

A cég második legnagyobb németországi üzeme, a brandenburgi Schwarzheide esetében a helyzet jobb, a gyár képes áram és gőzigényének egészét olajjal fedezni, míg a cég Európán kívüli üzemeit nem igazán érinti a németországi gázhiány, így az Egyesült Államokban, Malajziában vagy épp Kínában található gyárak működése nincs veszélyben.

Az alumínium kohók működtetése szintén jelentős mennyiségű energiát igényel, nem meglepő tehát, hogy Hinrich Mählmann, a Német Alumíniumszövetség elnöke arról számolt be július elején, hogy a szektor cégei a legrosszabbra számítva gyártanak készenléti terveket. 

A fő kérdés persze az, hogy milyen sorrendben veszíthetik el az iparági szereplők a gázellátásukat. Egy bizonyos ponton a gyáraknak be kell zárniuk ugyanis.

A német alumíniumipar, mely nagyjából 240 céget jelent több mint 60 ezer dolgozóval és évi majdnem 22 milliárd eurós forgalommal, így is csak időt nyerhet. Mivel a termékek előállítása számos olyan folyamattal jár, melyhez jelentős hő kell, a gáz lecserélése rövid időn belül egyáltalán nem egyszerű feladat. A szervezet felmérése szerint tízből kilenc cég nincs is felkészülve arra, hogy rövidtávon lecserélje a földgázt. Az ellátás 30 százalékos csökkenése pedig a vállalatok felénél állítaná le a termelést.

Nem meglepő, hogy az energiaintenzív iparágak lobbitevékenysége már a gáz adagolására készül és a cégek azt igyekeznek bizonyítani, hogy az ő tevékenységük kritikus jelentőségű. Hogy a gyógyszergyártók részére csomagolást gyártó vagy épp az autók akkumulátorát tartalmazó alumínium doboz készítői élveznek majd elsőbbséget, egyelőre nem tudni.

Noha Németországban az üvegvisszaváltást továbbra is ösztönzik, a sörfőzdék is kifogyhatnak az üvegekből a gázhiány miatt, de maga az üvegbe kerülő tartalom előállítása is energiaigényes feladat. Bár a gázt bizonyos esetekben olajra lehet cserélni, az üvegiparban ez már nem annyira egyszerű. A visszaváltás ellenére mintegy 900 millió új sörösüvegre van szükség az országban.

Az üveggyártás terén ugyan lehetséges szintén az olajra váltás, ám ehhez új engedélyekre is szükség lesz sok esetben. A kemencéknek ráadásul folyamatosan működniük kell, hiszen több tonnányi olvadt üveg található a gyárak tartályaiban, melyek megszilárdulása több millió eurós veszteséggel járhat.

A kohók és a gyártás leállítása ráadásul nem jár a kereslet megszűnésével, hanem a felhasználók sok esetben más, Európán kívül beszállító után nézhetnek.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek