A politikusok többször is arra hívták fel a figyelmet, hogy egy lítiumbánya megnyitása Szerbiában az egész ország gazdaságának gyors felemelkedését szolgálná. Ám az év elején, az elnökválasztást és a parlamenti választásokat megelőző időszakban kínos kampánytémává vált a brit-ausztrál Rio Tinto szerbiai lítiumbánya-nyitási terve, amely ellen sorozatos demonstrációk zajlottak.
A cég engedélyét azonban valójában akkor vonta vissza a szerb kormány, amikor Novak Dokovic teniszezőt kitiltották Ausztráliából a koronavírus elleni intézkedések betartása körüli huzavona után. Az engedély visszavonását Ana Brnabic szerb miniszterelnök jelentette be, de számos zöldszervezet is követelte a 2,4 milliárd dolláros, a tervek szerint 2027-től termelő jadari beruházás leállítását. A bánya megnyitása ellen akkor már tízezrek tüntettek.
A kedélyek lecsillapodtak, az engedély visszavonásának pontos részletei viszont nem derültek ki, bizonyos információk csak egyéves felfüggesztésről szólnak. A Rio Tinto aggodalmát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, és bejelentette, hogy megvizsgálja annak jogi alapjait, mivel addig 450 millió dollárt fektetett a projektbe.
A jadari bánya teljes kapacitása a várakozások szerint évi 58 ezer tonna lenne, amellyel Európa legnagyobb lelőhelyévé válna.
A lítium és más akkumulátor-alapanyagok iránt a keresletet az elektromos autók terjedése generálja.
Sokan nem hittek igazán a kormány januári bejelentésének, miszerint érvénytelenítettek minden, a jadari kitermelést felölelő területrendezési tervet. A vállalat napokban kiadott közleménye azt sejtetheti, hogy az angol-ausztrál bányászati óriás nem állt el a projekttől. Médiaértesülések szerint a Rio Tinto Jadar-projekjét az amerikai Bechtel cég örökli meg. A Rio Tinto egyelőre közleményben reagált, amelyben nem tagadja az együttműködést, ugyanis rámutat, hogy a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásán a Bechtel céggel közösen dolgozik, és felhívja a figyelmet arra is, hogy az amerikai projektmenedzsment céggel 2018 óta van megállapodásuk a lítiumkitermelést célzó projekt irányításának kapcsán.
A környezetvédők ismét aggodalmuknak adtak hangot, mert ők is úgy vélik, a projektet csak ideiglenesen állították le. A Rio Tinto szerint viszont csak egy belső használatra szánt megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak. A környezetvédők erre reagálva azt nem értették,
miért akar valaki megvalósíthatósági tanulmányt készíteni olyan valamivel kapcsolatban, ami nem fog megvalósulni.
Szerintük a bányavállalat továbbra is kitartóan vásárolja fel a földterületeket a térségben. Aleksandar Vucic államfő pedig ismét utalt arra, hogy mekkora gazdasági fellendülést hozhatna egy szerbiai lítiumbánya megnyitása. A Rio Tinto annak idején is azzal érvelt, hogy a lítiumbánya terve megfelel a legmagasabb szintű környezetvédelmi követelményeknek. De függetlennek mondott szakértők közül többen is hangsúlyozták akkor és azóta is, hogy ha meg lenne oldva a biztonságos működtetés, az új bánya a gazdasági és társadalmi fejlődés kiemelkedő motorja lehetne Szerbiában.
Az akkumulátorgyártás alapelemeként szolgáló lítium stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált, becslések szerint 2040-re a mostaninál kilencvenszer nagyobb lesz a kereslet iránta. A Rio Tinto leányvállalata kutatásai során 58,65 millió tonna, ércbe rejtett lítium- és bórkészletet valószínűsített a Jadar-régióban, amelyből negyven év alatt 2,3 millió tonna lítium-karbonátot tudnának kinyerni. Ha a terv mégis megvalósulna, a cég és Szerbia a világ egyik legjelentősebb lítiumtermelőjévé válhatna.
A szerb elnök korábban azt nyilatkozta, országa akár évi 22 százalékos GDP-növekedést is elérhetne a beruházás nyomán.
