A tajvani székhelyű TSMC júliusban 6,2 százalékkal növelte nettó árbevételét júniushoz képest – derül ki a cég pénzügyi jelentéséből.
A távol-keleti vállalat az előző hónapban közel 187 milliárd tajvani dollár bevételre tett szert, ami majdnem 50 százalékos emelkedést jelent 2021 júliusához képest.
A 2022. januártól júliusig tartó időszakban a bevétel közel 1212 milliárd tajvani dollár volt, ami több mint 41 százalékos növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest. A tajvani TSMC a világ egyik legfontosabb techvállalata, ha nem a legfontosabb. A cég olyan gyártóknak készít csipeket, mint a videokártyákról híres Nvidia vagy az Apple.
A félvezetők kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Mivel az alkatrész gyakorlatilag mindenhez kell, így a gyártók jelenleg nem tudják teljesíteni a kínálatot, ami a koronavírus járvány ideje alatt alaposan felpörgött.
Tajvan egyértelműen uralja ez az iparágat, csak a TSMC adja a globális csipgyártásnak több mint a felét.
A szigeten a szegmensben még néhány kisebb félvezetőgyártó vállalat (UMC, PSMC, VIS) is tevékenykedik, tovább növelve Tajvan fontosságát.
Technológiai hidegháború
Talán nem véletlen, hogy korábban Hszi Csin-ping kínai elnök a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje az önellátását.
Ebben kiemelkedő szerepet játszik a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) nevű kínai vállalat, ami részben állami kézben van. Az SMIC 2021-ben a legnagyobb csipgyártónak számított Kínában és az ötödik legnagyobbnak globálisan.
Nemcsak Peking, hanem Washington is igyekszik minél több félvezetőgyártót amerikai földre telepíteni: Joe Biden tegnap írta alá azt a 280 milliárd dolláros kétpárti törvényjavaslatot, ami Chips and Science Act néven vált ismertté. A törvény az amerikai csúcstechnológiai gyártás fellendítését célozza, és része a kormány azon törekvésének, hogy növelje az Egyesült Államok versenyképességét Kínával szemben.
A csomag 52 milliárd dolláros támogatást tartalmaz az amerikai csipgyártás fellendítésére.
Ehhez kapcsolódik, hogy a TSMC egy 12 milliárd dolláros beruházás keretében Arizonában épít üzemet, ami központi támogatásból is kaphat forrásokat. Tavaly novemberben pedig a tajvani vállalat és a Sony bejelentette, hogy Japánban alapítanak új leányvállalatot Japan Advanced Semiconductor Manufacturing néven, ami a felkelő nap országában fog csipeket gyártani.
| A saját kormányzattal rendelkező, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti, és a világon jelenleg mindössze 14 ország ismeri el függetlennek. Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra. Ha pedig Tajvan valamilyen módon egyesülne a szárazföldi Kínával, akkor Peking teljesen uralma alá vonna a félvezetőipart, és a legfejletteb technológiához jutna hozzá. Egy esetleg kínai-tajvani háború esetén brutális csiphiány lépne fel. Érdekes adalék, hogy a szigeten zömében kínaiak élnek, ők azonban elsősorban tajvaninak vallják magukat. |
