Nemzetközi gazdaság

A szélenergiára esküsznek a balti államok

Gyorsabban engedélyezhetik majd a tengeri szélerőműveket, amelyek 2030-ra már több millió háztartást látnának el.

Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia nagy mértékű kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon az európai közepette. A Balti-tenger térségének országai nyilatkozatukban közölték, hogy 2030-ra a tengeri szélerőművekből nyert energiát meghétszereznék, csaknem 20 gigawatt kapacitásra. A hír már tegnap napvilágot látott, de most hivatalossá vált a megállapodás. 

(L-R) Poland's Prime Minister Mateusz Morawiecki, Latvian Prime Minister Krisjanis Karins, Estonian Prime Minister Kaja Kallas, Danish Prime Minister Mette Frederiksen, Finland's Prime Minister Sanna Marin, Lithuanian President Gitanas Nauseda and EU Commission President Ursula von der Leyen address a press conference after the Baltic Sea Energy Security Summit in Kongens Lyngby, outside of Copenhagen, Denmark on August 30, 2022. - The summit aims to strengthen regional cooperation to increase the energy security of the area in the context of the Russian aggression against Ukraine. (Photo by Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP) / Denmark OUT
Fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát, és ezzel Európát energiaválság szélére sodorta 

– hangsúlyozta Mette Frederiksen dán kormányfő sajtótájékoztatóján. Az ukrajnai orosz hadművelet és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt ambiciózus döntésekre van szükség – mondta.

„Elszántak vagyunk energetikai együttműködésünk és ellenálló képességünk erősítésében” – olvasható a dokumentumban. A részt vevő országok ezért gyorsabb engedélyeztetési eljárásokra fognak törekedni a szélerőműprojektek ügyében. A tengeri szélerőművek potenciálját a Balti-tengeren összesen 93 gigawattra becsülik.

Váratlan kormányzati nyilatkozat érkezett – fordulat jöhet a szélenergia szabályozásában

Palkovics László miniszter arról beszélt, hogy a következő tíz évben 16 milliárd eurót fektethetnek be Magyarországon az alternatív energiaforrásokba, köztük a szélenergiába is. Csakhogy jelenleg lehetetlen itthon szélerőművet telepíteni.

A csúcstalálkozón egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a szél erejét használva távolodunk el az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól”. 

A balti-tengeri szélerőművek 2030-ra mintegy hatmillió háztartást láthatnának el energiával. 

Dánia májusban már tartott egy csúcstalálkozót az északi-tengeri szélenergia kiaknázásáról. Németország, Dánia, Belgium és Hollandia akkor a tengeri szélerőművek kapacitásának legalább 65 gigawattra emeléséről határoztak 2030-ig. A teljesítményt egyébként 2050-re 150 gigawattra tervezik növelni.

 

szélerőmű Balti-tenger
Kapcsolódó cikkek