Az orosz–ukrán háború kitörése előtt, az év elején még 80 euró körül mozgott a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén (TTF). Az ár augusztus végén már bőven 250 euró fölött is járt. Az elmúlt fél év történései azt bizonyítják, hogy a brüsszeli szankciók állnak a háromszoros növekedés hátterében – írta meg a Magyar Nemzet.
A háború kezdete óta zajlik a vita arról, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók alkalmasak-e arra, hogy megroppantsák az orosz gazdaságot, ezzel elvonják a további hadműveletek anyagi fedezetét. Ez ügyben egyelőre megoszlanak a vélemények.
Annak kapcsán viszont egyre tisztábban látni, miképpen hatnak a szankciók Európára és az uniós gazdaságra. A gáz például, amely a kontinens legnagyobb részének kulcsfontosságú, a háromszorosára drágult, az áremelkedések időpontja pedig éppen egybeesett a fontosabb uniós szankciós döntésekkel.
Nagyot ugrik az NB I.-es klubok rezsiköltsége, de maradnak a villanyfényes meccsekA VG körképéből kiderül, hogy a sportklubok jelentősen megnövekvő rezsiszámlákra számítanak. Van olyan első osztályú futballcsapat, amely már vizsgálja, miként állhatna át alternatív energiahordozókra. A Fradi az előre megkötött szerződése miatt most nyugodt lehet. |
A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy miután megindult a koronavírus-válságból való kilábalás, a gáz ára 2021-ben emelkedni kezdett. A gáz ezt követően a háború és a brüsszeli válaszlépések ellenére is jelentősen drágult. Az orosz hadsereg február 24-én tört be Ukrajna területére. A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy a fegyveres konfliktust követő napokban nem ugrott meg az ár,
az első drasztikus kilengés azután következett be, hogy március elején több vezető európai politikus is kiállt a gázembargó mellett.
Erre március 7-én kilőtt a gázár, és bőven a duplájára emelkedett. A tőzsdei ár ezután gyors ereszkedésnek indult, amit indokolhatott az is, hogy az esetleges gázembargó körül erős nézeteltérés alakult ki az unióban. Az ötletet a többi között a magyar kormány sem támogatta, így megvalósításának esélye csekélyre zsugorodott.
Az adatok szerint az ár a tavasszal rövidebb ideig különösebb kilengések nélkül, száz euró körül, inkább alatta mozgott. Egészen június közepéig. Érdemes megjegyezni: az Európai Unió június elején határozott arról, hogy bizonyos kivételekkel embargót vezet be az orosz olajra. A gázembargó brüsszeli ötlete ekkoriban újra előkerült, és ekkor kezdődött meg az orosz–német gazdasági kapcsolatok elmérgesedése is. A tőzsdei folyamatokat ezek mellett nyilván az is befolyásolta, hogy az EU-ban júliusban megszületett a 15 százalékos egységes gázfogyasztás-csökkentési javaslat és nemrégiben az uniós gázárplafonterv.
Az áremelkedést tovább fokozhatták az Északi Áramlat 1. vezeték körüli történések: ezen a csőrendszeren érkezik orosz gáz Németországba, a szállítás pedig – hol karbantartás, hol más ok miatt – hetek óta akadozik.
A gázár júliusban és augusztusban megállás nélkül emelkedett, messze elhagyva végül a 250 eurót is. Szeptember elején az ár 245 euró körül mozgott. Kérdés, hogy milyen hatást vált majd ki a legújabb hír. Eszerint a The Guardian újságírói által megszerzett hivatalos dokumentumból az derült ki, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság visszakozik az Oroszországból importált földgázár maximálásának ötletétől, és inkább az energiacégek extra adóztatását választja.
Az elmúlt hónapok gázárnövekedésének okaival a napokban Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője is foglalkozott. A szakember közösségi oldalára feltöltött videójában úgy vélekedett, hogy a történet tanulsága világos.
A gázvita fél éve arról folyik a kommunikációs térben, hogy ki ütött először, és az ütések kinek mennyire fájnak. Európa oldaláról nézve azonban világosan látszik, hogy a szankciók nem működnek, a verekedés helyett a tárgyalóasztalhoz kellene ülni. A szankciókat el kell törölni, mert azok elviselhetetlenül nagy terhet jelentenek közösségünknek
– írta Hortay Olivér. A szakértő úgy számolt, ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk.
A számítás világos: a gáz ára a háború előtt 80 euró környékén volt, mára 250 euróra ugrott.
