A Fehér Ház egyik tisztviselője hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy „fegyverként” használja az energiát, miután leállította a gázszállítást az Északi Áramlat 1. vezetéken, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok Moszkvával szembeni szankciói nem akadályozzák az Európába vezető fő szállítási útvonal működését.
„Oroszország fegyverként használja az energiát, és a csővezeték leállítása mellett dönt” – mondta a tisztviselő a Reuters szerint.
Az Egyesült Államok és Európa együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy elegendő készlet álljon rendelkezésre. Ezen erőfeszítések eredményeként a kritikus téli fűtési szezonra meg fognak telni az európai gáztárolók, de még több dolgunk van.
– idézte a Fehér Ház-i személyt a Reuters. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Oroszország a „kollektív Nyugat” szankcióit tette felelőssé a gázellátási problémákért.
A nyilatkozat elég optimistának tűnik, s nemcsak azért, mert a tárolók nem valószínű, hogy meg fognak telni, hanem azért is, mert a tárolók kapacitása messze nem elegendő az igények fedezésére.
A múlt héten, pénteken az orosz Gazprom bejelentette, hogy az eredeti tervekkel szemben a háromnapos szervizelés után sem indítja újra a gázszállítást Nyugat-Európa irányába az Északi Áramlaton keresztül. Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
Szombat este a Goldman Sachs elemzői már figyelmeztettek is, hogy hiába estek sokat az árak az elmúlt héten, pillanatok alatt visszatérhetnek a fájdalmasan magas augusztusi csúcsszintek. Ennek nyomán jelentősen, csaknem 30 százalékkal nőtt az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén hétfőn nyitáskor. Percekkel a kereskedés 8 órai indítása után a legközelebbi, októberi határidőre 1 megawattóra jegyzése 279 euróra emelkedett, majd 255,35 euróra korrigált harminc perc múlva, ami azonban így is 18,5 százalékos növekedés a pénteki záróértékéhez képest. A drágulást a Gazprom orosz cég azon bejelentése váltotta ki, hogy az Északi Áramlat 1., az Európát döntő részben ellátó gázvezeték, amelyet korábban ütemezett karbantartás miatt három napra leállítottak, olajszivárgás miatt egyelőre nem indul újra.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ma már arról számolt be, hogy a Gazprom mindaddig nem indítja újra a gázt, ameddig a Nyugat fenntartja az oroszokkal szemben hozott gazdasági szankciókat.
