Az euróövezetben 0,8 százalékkal, az egész unióban pedig 0,7 százalékkal nőtt a második negyedévben a szezonálisan kiigazított GDP – derül ki az Eurostat statisztikai hivatalának szerdán közölt második becsléséből. Az első negyedévben a bruttó hazai termék az euróövezetben 0,7 százalékkal, az EU-ban pedig 0,8 százalékkal emelkedett.

2022-04-27 12:07:41 MAASTRICHT - Queen Maxima during King's Day in Maastricht. After two silent corona years, the Dutch celebrate King's Day as usual. ANP POOL REMKO DE WAAL netherlands out - belgium out
Fotó: Remko De Waal / AFP

Az előző év azonos negyedévéhez képest a GDP 4,1 százalékkal nőtt az euróövezetben és 4,2 százalékkal az egész közösségben. Az első negyedévben az euróövezeti bővülés 5,4 százalékos, az uniós pedig 5,5 százalékos volt.

Az EU a második negyedévben tehát lepipálta az Egyesült Államokat, ahol negyedéves bázison 0,1 százalékos visszaesést mértek, éves összevetésben pedig csupán 1,7 százalékos volt a gyarapodás. 

Ha azonban 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítjuk a friss számokat, akkor az EU 2,3 százalékos, míg az Egyesült Államok 2,6 százalékos pluszt mondhat magáénak.

Az uniós gdp alakulása
 


A tagállamok közül a legnagyobb gazdasági növekedést az év első három hónapjához mérten Hollandiában (2,6 százalék) regisztrálták, őket Románia (2,1 százalék) és Horvátország (2 százalék) követte. Magyarország a középmezőnyben végzett 1,1 százalékos adatával. A legdurvább visszaesést pedig Lengyelország (mínusz 2,1 százalék) könyvelhette el, de Észtország (mínusz 1,3 százalék), Lettország (mínusz 1,0 százalék) és Litvánia (mínusz 0,5 százalék) teljesítménye is csökkent.
A háztartások fogyasztási kiadásai 1,2 százalékkal nőttek az unióban az előző negyedévi stagnálás után. A kormányzati fogyasztások eközben 0,6 százalékkal emelkedtek.

A külkereskedelem intenzitása ugyanakkor romlott közösségi szinten, hisz miközben az export mindössze 1,4 százalékkal bővült, a behozatal 1,9 százalékkal gyarapodott.

Nőtt viszont a foglalkoztatás, mégpedig negyedéves bázison 0,4, éves összevetésben pedig 2,4 százalékkal.

Szembetűnő ugyanakkor, hogy a GDP-növekedésben éllovas két régiós ország a foglalkoztatásban a legnagyobb visszaesők közé tartozik: Romániában fél százalékkal, míg Horvátországban 0,4 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint a megelőző negyedévben. Ennél is rosszabb adatokról számolt be Spanyolország (mínusz 1,1 százalék), Portugália (mínusz 0,7 százalék) és Észtország is (mínusz 0,6 százalék).

Eközben a foglalkoztatás kiugró, 3,1 százalékos növekedéséről jelentett Litvánia, de nem panaszkodhatnak a csehek és az írek sem (mindkettő: 1,6 százalék). 

Az Európai Unióban összesen 213,4 millióan dolgoztak, 3,5 millióval többen, mint 2019. negyedik negyedévében.