Az éves lengyel 17,2 százalékra gyorsult szeptemberben az augusztusi 16,1-ről – közölte pénteken a lengyel statisztikai hivatal, a GUS.
A drágulás mértéke meglepő, a szám jóval meghaladja a 16,5 százalékos elemzői konszenzust.
Közép-Európában a lengyelek szokták először közzétenni a havi inflációs adatukat, és a régiós számok gyakran együtt mozognak. A 20 százalék körüli inflációval küzdő balti országokat nem tekintve a régióban eddig a cseh infláció volt a legmagasabb – nem véletlen, hogy Prágában ezekben a hetekben hatalmas tömegek demonstráltak, a kormány távozását követelve –, a lengyelek azonban most beérték őket.
Augusztusban a cseh infláció szintén 17,2 százalék volt, a magyar 15,6, a román 15,32. Ezek az országok két hét múlva közlik szeptemberi számaikat.
A lengyel infláció meglepő megugrása olyan jegybanki döntéseket és nyilatkozatokat követ, amelyek szerint a régió legnagyobb jegybankjai a csaknem másfél éve folyó kamatszigorítási sorozatban már elérhették, vagy nagyon megközelíthették az emelések végét. Ha azonban az infláció nem látszik csillapodni, illetve elérni a csúcsot, ez az álláspont nehezebben lesz fenntartható, és fokozhatja az amúgy is a régiós devizákra helyezedő nyomást.
Az inflációs nyomás Európa egészében sem látszik enyhülni, és az infláció elszállásának oka a kontinensen azonos: az amelyet az ukrajnai háború, illetve a köré épült szankcióváltások és politikai adok-kapok mélyít.
Az euróövezetből a kontinens legnagyobb gazdasága, Németország már csütörtökön közölte a maga szeptemberi inflációs adatait, és már náluk is két számjegyű a drágulás éves mértéke. Amikor utoljára ilyen magas volt az infláció, Konrad Adenauernek hívták a kancellárt, és még folyt a háború lerombolta gazdaság újraépítése.
A franciáknál az euróövezet átlagát tekintve amúgy is alacsony infláció a ma közült adatok szerint 5,6 százalékra vonult vissza az augusztusi 5,9 százalékról. Az eurózóna egészének adatait 11 órakor közlik.
