Megugrott a kőolaj ára pénteken, miután elterjedt a hír, hogy hétfői ülésükön az OPEC+ olajexportőr országok akár a kitermelés csökkentéséről is tárgyalhatnak. Nem ez a legvalószínűbb döntés, hanem hogy úgy hagyják a célt, ahogy van, mindenesetre már a csökkentés ötletének a felvetése is mutatja, milyen hatalmasat változott a piac az elmúlt hónapokban, illetve tavaly óta, amikor a fogyasztók még azért imádkoztak, hogy nőjön a kitermelés, és ezzel fogják vissza a pandémia után megélénkülő kereslet miatt szárnyaló árakat.

Opec
Fotó: Shutterstock

Az Ukrajnában február végén kirobbant háború és az Oroszországra kirótt nyugati szankciók még inkább rontották a kereslet és kínálat amúgy is megromlott egyensúlyát, súlyosbítva az energiaválságot Európában, amely a szankciók által lemondott a rendelkezésére álló olajkínálat egy tekintélyes részéről. 

A nyár  elejéig ennek megfelelően emelkedett is a kőolaj ára – a Brenté például a hordónként 70 dollár alatti november végi szintről júniusra 120 dollár fölé szökött –, a nyáron azonban fordulat következett be, amelyet nem az okozott, hogy a kínálati oldal terebélyesedett volna, hanem az, hogy a korábban jó kilátásúnak ítélt keresleti oldalon súlyos aggodalmak jelentek meg. Kína gazdasági növekedése – részben a Covid terjedésének még mindig drákói kezelése miatt – lelassult, és a felszökő okán szükségessé vált kamatemelések miatt az Atlanti-óceán mindkét oldalán egyre izmosodó recessziós félelmek jelentek meg.

Ez a folyamat, és az olajár ebből eredő visszaesése – a Brenté 95 dollár alá – okozta, hogy a várakozásokban a kínálat növelését felváltotta a csökkentése. Ez nem azt jelenti, hogy a fogyasztók számára az üzemanyagok ára ne lenne még most is fájdalmasan magas – a világjárvány kezdetén, 2020 tavaszán a Brent ára alig volt több 20 dollárnál, öt esztendeje pedig 60 dollárnál – hanem azt, hogy a termelők nem szeretnének kevesebbet kapni.

Az OPEC+ csoport – amelynek tagja Oroszország is – hétfői tanácskozásán nem valószínű, hogy változtat a kitermelési célokon – értesült a Reuters három OPEC+-forrástól. 

Egyes források azonban nem zárták ki a csökkentést.

A kereslet-kínálat klasszikus szabályai szerint kisebb kínálat magasabb árat jelent, és a spekuláció meg is dobta a piacon az olajárakat pénteken, a novemberi szállítású Brent ára például délutánra 2,5 dollárral 94,8 dollár környékére szaladt fel.

Az OPEC+ egyébként a héten frissítette az előrejelzéseit az évre, és most úgy látják, a kereslet napi 400 ezer hordóval a kínálat alatt marad. Korábban 900 ezer hordót jósoltak.

Az árakat befolyásolhatja, ha hatékonyan megvalósul az a terv, amelyet a fejlett országok G7 csoportjának pénzügyminiszterei körvonalaztak pénteken egy újabb tárgyalási körben – kevés új részlettel szolgálva azonban – arról, hogy ársapkával korlátoznák az Ukrajna ellen háborút viselő Oroszország olajbevételeit. Ezt az egyébként sem értékelhetően részletezett elképzelést azonban sokan elgáncsolhatják.  Moszkva jelezte: nem kap orosz olajat, aki támogatja az árának mesterséges korlátozását. 

Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza úgy látja: az orosz kínálatot potenciálisan szűkítő ársapka megdrágíthatja az olajat, ahelyett hogy olcsóbbá tenné.

Ez feljebb nyomhatja a globális energiaárakat, de jelen pillanatban még mindig úgy látjuk, hogy a Brent-árak hordónként 100 dollárnál zárják 2022-t

– írta.