Évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak – írta kedden a Guardian brit napilap a Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentésére hivatkozva.
A tanulmány szerint csak az Európai Unióban
elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzaexportjának nagyjából a felével, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedével egyenlő.
Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő szervezet igazgatója egyenesen botrányosnak nevezte, hogy válság idején az unióban több élelmiszert dobnak ki, mint amennyit importálnak.
Egyelőre még döcög az ukrán gabonaexportHivatalos közlés szerint idén augusztus végéig 3,4 millió tonna gabonát vitt ki Ukrajna, ami nagyjából a tavalyi mennyiség fele. |
A szakember kihangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek éppen most lenne lehetősége, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzen ki arra, hogy 2030-ig felére csökkenjen az élelmiszer-pazarlás,
ami hozzájárulna az éghajlatváltozás kezeléséhez és javítaná az élelmiszerbiztonságot.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a múlt hónapban az élelmiszerárak 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, részben az ukrajnai háború miatt. Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza úgy véli, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg magasak maradnak az orosz–ukrán háború befejezése után is.
Zero waste: mi ez, és hogyan végezzük, és ez miért jó nekünk?Egyre többen választják a hulladékmentes, vagyis a zero waste életmódot, ami bár divatjelenségnek tűnik, de ettől sokkal több: a fenntartható fejlődés egyik leghatékonyabb eszköze. |
Az ENSZ korábban azzal riogatott, hogy az ukrán gabona nélkül az elmúlt évtizedek legnagyobb globális éhezése jöhet.
Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar mindig is előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot, ugyanis nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van.
Az ipar úgy határozza meg a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani.
A Guardian azt írja, az várhatóan még az idén jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket terjeszt elő az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, ami azt irányozná elő, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszerhulladék mennyisége.
Becslések szerint az EU élelmiszertermelésének 20 százaléka vész kárba évente, ami 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak. Az élelmiszer-pazarlás számlájára írható Európa teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százaléka.
Hogyan küzdhetünk az élelmiszer-pazarlás ellen? – A törvényektől a mesterséges intelligenciáigTöbb ország is felismerte, hogy határozott lépéseket kell tennie az élelmiszer-pazarlás ellen. Franciaország, Olaszország és Anglia már évekkel ezelőtt szabályozta, hazánk és Spanyolország pedig most vezetne be új törvényt az erre irányuló küzdelem érdekében. A kormányzati törvényalkotás mellett civil szervezetek, alulról jövő szerveződések is nagy szerepet kapnak, de nem szabad megfeledkezni a rohamosan fejlődő technika által nyújtott segítségről sem. Az Egyesült Arab Emírségekben mesterséges intelligenciát használnak a nagy kereskedelmi konyhák élelmiszer-pazarlásának csökkentésére. Miként biztosíthatják az országok, hogy kevesebb élelmiszert dobjanak ki? |
