A korábban vártnál magasabb és valószínűleg sokkal hosszabb ideig tartó lesz az áremelkedés az eurózónán belül – mondta csütörtökön Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja csütörtökön, védelmébe véve az EKB további kamatemelési terveit.
Az EKB utóbbi két ülésén összesen 125 bázisponttal emelt az irányadó kamaton a 10 százalék közelébe emelkedő leküzdése érdekében. A piacok eközben további, folyamatos emelést áraztak be jövő tavaszig.
Van okunk azt feltételezni, hogy az infláció rövid távon még valamivel tovább emelkedhet
– mondta Schnabel a luxemburgi Spuerkeess pénzügyi cég által szervezett konferencián.
„Az áremelkedés pedig tartósabb lehet, mint azt eredetileg gondoltuk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az infláció mostanra kiszélesedett, és már az áruk nagy része 3 százalék feletti árnövekedést mutat.
További aggodalomra ad okot az EKB igazgatósági tagja szerint, hogy a hosszabb távú várakozások is elkezdtek emelkedni, ami egy korai figyelmeztető jel lehet, hogy a háztartások és a vállalatok kezdik elveszíteni a bizalmukat az EKB azon szándékában, hogy az árnövekedés ütemét visszahúzza a kétszázalékos célhoz.
Odasózott a Fed, Powell szigort ígér, a világ meg fogja érezniÖtödször is kamatot emelt szerdán az amerikai jegybank, és az irányadó kamat szintet lépett: 2008 óta nem volt még ilyen magas. Az árstabilitás elérését a gazdaság sarokkövének nevezte, és további szigort ígért sajtótájékoztatóján Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke. A piaci reakciókból az derül ki, hogy rendületlen kamatemelésekre számítanak a befektetők, ami a dollárnak pozitív, a részvényárfolyamoknak fordítva. |
Ennek ellenére Schnabel igyekezett elhessegetni az inflációval kapcsolatos egyik fő aggodalmat, azzal érvelve, hogy a tartós árnövekedésnek megágyazó bérnövekedés még mindig viszonylag visszafogott. „A bérek némi megnyugvást adnak nekünk, hogy a második körös hatások még nem jelentkeztek” – mondta Schnabel, hozzátéve, hogy az ár–bérspirál kockázatát kiemelten kell figyelni.
Még ha most nem is látjuk a másodkörös hatásokat, cselekednünk kell, hogy a lakosság, a cégek és a piaci szereplők számára érzékeltessük, hogy nagyon komolyan vesszük a megbízatásunkat, és mindent megteszünk, ami szükséges ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos célszintre
– tette hozzá.
Az emelkedő infláció és a megbicsaklása miatt Schnabel szerint nő a kockázata. Ez normális esetben a munkanélküliek arányának megugrását jelentené, Schnabel szerint most azonban a vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért megtarthatják dolgozóikat, mert újrafelvételük később költségesebb lehet.
