Az Európát fenyegető megoldására gyűltek össze a blokk energiaügyi miniszterei pénteken Brüsszelben. Az álláspontok azonban annyira eltérők, hogy kicsi a valószínűsége egy egységes álláspont kialakításának.
Az alaphangot még csütörtökön adta meg Alexander De Croo belga miniszterelnök, aki szerint az öreg kontinens az ipar leállásával és alapvető társadalmi elégedetlenséggel néz szembe az energiaválság miatt.
A gáz ára körülbelül a nyolcszorosa az elmúlt években megszokottnak, a kereskedés voltatilis, az aktuális politikai helyzet függvényében száguldoznak az árak
– többnyire felfelé. A pénteki tanácskozáson döntés nem várható, viszont az elhangzottak nagyban befolyásolják majd Brüsszel intézkedéseit.
Kadri Simson, az EU energiaügyekért felelős biztosa közölte, hogy öt javaslatot terjesztenek a tagállamok elé. Simson hangsúlyozta, hogy a válság nem csupán az árakról, legalább ennyire az ellásátbiztonságról is szól.
Brüsszel azt tervezi, hogy felújítja Algériával a tárgyalásokat a gázszállításokról.
Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szerint a jelenlegi árak nem elfogadhatók a tagállamok számára, így gyors reagálásra van szükség az üzleti szektor és a háztartások védelme érdekében. Eamon Ryan ír környezetvédelmi miniszter szintén minél gyorsabb uniós megoldást sürgetett, konkrét megoldási javaslatokat vár. Szerinte a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy
az alacsony költségű villamosenergia-termelők árbevételét korlátozzák, a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó vállalatok fizessenek szolidaritási adót, továbbá vezessenek be keresletcsökkentő megoldásokat.
Nincs könnyű helyzetben Robert Habeck, a zöldpárti német gazdasági miniszter, aki a héten közölte – szembemenve pártja korábbi álláspontjával –, hogy a még üzemben lévő, ám bezárásra ítélt három német atomerőműből kettő jövő április után is készenlétben marad.
A ZDF által készített közvélemény-kutatás szerint a német választók kevesebb mint egyharmada támogatja a miniszter terveit.
Josef Síkela cseh ipari miniszter pár napon belül javaslatot vár Brüsszeltől, a végső megoldás pedig a hó végére kell hogy megszülessen. Christian Lindner német pénzügyminiszter továbbra is kardoskodik az olajársapka mellett, mondván, mindenképpen el kell kerülni, hogy Moszkva többletbevételekre tegyen szert a drága olajból.
Brüsszel tervei között egy a gázra bevezetett ársapka is szerepel, amelyet a balti államok támogatnak, viszont több tagállam, például Németország, Ausztria és Csehország is ellenzi, így kevéssé valószínű, hogy bevezetik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy
ha kizárólag az orosz gázra vonatkozóan árkorlátozásokat vezetnek be, az értelemszerűen a gázszállítások azonnali leállításához vezet. Nem kell Nobel-díjasnak lenni, hogy ezt belássuk.
