Már az ötödik egymást követő hónapban csökkent augusztusban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által vezetett élelmiszerár-index, ami azt jelzi, hogy világszerte enyhülhet a megélhetési költségeket terhelő nyomás, hiszen az élelmiszerárak emelkedése az egyik legjelentősebb összetevője.
A múlt hónapra kimutatott 138 pont alacsonyabb, mint az ukrajnai orosz invázió előtti érték, holott mindkét ország jelentős terményexportőr, többek között napraforgóolajat, kukoricát és búzát szállítanak külföldre.
A FAO szerint az ukrán kikötők újbóli megnyitását célzó kampánya és a hadviselő felek között júliusban ez ügyben létrejött megállapodás is közrejátszott a gabona és a növényi olaj ellenértékének mérséklődésében, mivel ennek nyomán több szállítmány jutott el a nemzetközi piacokra.
A gabonafélék voltak az élelmiszerárak első félévi növekedésének fő mozgatói, de a kínálat most növekszik, mert a termés egy kicsit jobbnak tűnik, különösen Kanadában, az Egyesült Államokban és Oroszországban
– mondta el a BBC-nek Erin Collier, a FAO munkatársa. Mindhárom ország jelentős búzaexportőr – tette hozzá.
Más élelmiszer-kategóriák esetén az exportkorlátozások enyhülése segített, ilyen például a cukor és az olaj, míg a hús, valamint a tejtermékek a visszaeső kereslet miatt lettek olcsóbbak – mondta.
A recesszióval kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt félő, hogy az olyan élelmiszerek, mint a kukorica, a hús, a növényi olajok és más termékek iránti kereslet csökken
– ezt már Kona Haque, az ED&F Man mezőgazdasági nyersanyagokkal foglalkozó cég kutatási vezetője jelentette ki.
Szerint a folyamatos ellátásilánc-problémák és az árváltozások lassú átgyűrűzése miatt nem minden ország érzi meg azonnal az alacsonyabb árak előnyeit.
Hozzáfűzte, a FAO-index valóban számottevően csökkent a márciusi 159,7-es rekordértékhez képest, ám 10 ponttal az egy évvel ezelőtti szint felett áll, és még mindig magasabb, mint a korábbi, 2011-es csúcs.
Ráadásul további áringadozásokat idézhet elő a szélsőséges időjárás, mint a közelmúltbeli európai hőhullámok, a pakisztáni árvizek, ám az energia és a műtrágya folyamatos drágulása sem kedvező előjel
– véli a kutatásvezető.
Közben a héten Mikola Szolszki ukrán mezőgazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy a háború a következő évi termést is veszélyezteti országában, mivel jövőre a búza és az árpa vetésterülete az orosz invázió miatt legalább 20 százalékkal csökken. Az ukrán agrártanács szerint emellett a pénzhiány miatt is visszaesik a termés.
Már most is élelmiszerválság van, de ami jövőre jön, az sokkal rosszabb lehetAz éhezők száma 2023-ban meghaladhatja a 800 milliót. |
