A jegybankok az infláció ellen a kamatok emelésével küzdenek, amely a gazdaság lassulásán keresztül fejti ki a hatását, ám az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája szerint ha tovább folytatják a szigorítást, az globális recesszióhoz vezet.

Federal Reserve headquarters in Washington. Photo of Federal Reserve headquarters in Washington.
Fotó: Fandrade / AFP

A szervezet nincs egyedül ezzel a véleményével, pénteken az indiai jegybank is azt közölte, hogy a világgazdaság számára a túlzottan agresszív kamatemelési hullám a gazdag országok részéről a harmadik sokkot jelentheti a járvány és az Ukrajnával szembeni orosz támadás után.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által készített éves jelentés szerint főként az amerikai jegybank, a Fed okoz súlyos károkat a lépéseivel, elsősorban a fejlődő országokban: az egyszázalékos kamatemelés mintegy 0,5 százalékkal fogja vissza a gazdaság kibocsátását a gazdag országokban és 0,8-del a szegényekben a következő három évben.

A szervezet számításai szerint a Fed eddigi kamatemelései mintegy 360 milliárd dollárral fogják vissza a szegény államok teljesítményét a következő három évben, 

és a további szigorítás újabb károkat okozhat. Az ENSZ tisztviselője, Rebeca Grynspan szerint van idő visszatáncolni a recesszió előtt, és más módszerekkel felvenni a harcot a drágulással szemben, miközben a hátrányos helyzetben lévők is támogatáshoz jutnak, ám a jelenlegi pálya a legsebezhetőbbeket sújtja és globális recesszióhoz vezet – írja a The Wall Street Journal.

A Fed az idén az elmúlt évtizedekben megszokottnál gyorsabban emelte a kamatokat, miután a járvány után új erőre kapó infláció a vártnál tartósabbnak bizonyult. Az amerikai jegybank így a nulla százalék körüli értékről 3 és 3,25 százalék közé emelte az alapkamatot, miután zsinórban öt kamatdöntő ülésen növeltek azon. 

Az utolsó három alkalommal a kamatemelés mértéke 75 bázispontos volt, ami jóval erőteljesebb a Fedtől az elmúlt évtizedekben megszokott 25 bázispontos növeléseknél. 

Az amerikai jegybank döntéshozói jelezték, hogy az év végére 4 és 4,5 százalék közé várják a kamat szintjét.

Noha a Fed élén álló Jerome Powell szerint a döntéseiknek a világ többi részére gyakorolt hatását figyelembe veszik, a kamatemelések folytatását ígérte az infláció leküzdése céljából.

A kamatemelésekkel nem fukarkodik az Európai Központi Bank és az angol jegybank sem az idén, így a többi országnak sincs más választása – bár Oroszország, Kína és Japán kivétel –, ezért a Világbank szerint júliusban több nemzeti bank emelt kamatot, mint a 70-es évek elejéig visszanyúló feljegyzések óta bármikor.

Az ENSZ-jelentést összeállító csapatot vezető Richard Kozul-Wright szerint a kínálatoldali problémát nem lehet keresletoldali eszközökkel megoldani, mivel az nagyon is veszélyes megközelítés. 

A szervezet ezért inkább a júliusi orosz–ukrán gabonaszállítási megállapodást hozta fel példaként, ami 1,4 százalékkal csökkentette a gabonaárakat.

 

Az ENSZ ügynöksége az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését is mérsékelte, a világgazdaság 2,5 százalékkal bővülhet a márciusban jósolt 2,6 helyett, míg jövőre 2,2 százalék lehet az emelkedés üteme.