Az elektromos autók terjedésére Kína után négy európai ország: Norvégia, Svédország, Németország és az Egyesült Királyság áll leginkább készen – derül ki az EY friss, a világ 14 legnagyobb járműpiacát vizsgáló kutatását ismertető sajtóközleményéből.
A kutatás szerint továbbra is Kína vezeti a listát, a kereslet-kínálathoz és a szabályozási környezethez kapcsolódó szempontok alapján.
Az országban található a világ kétszáz legnagyobb lítiumgyárából 122, a tavalyi adatok szerint ott helyezték üzembe a gyorstöltők 41 százalékát, és Kína adja a villanyautók legnagyobb piacát is, a vásárlók több mint fele azzal számol, hogy következő alkalommal már elektromos modellt választ. Szeptemberben a kínai vásárlók 22 százaléka már most is teljesen elektromos, 29 százaléka elektromos vagy hibrid autó mellett döntött.
Nincsen azonban lemaradva túlságosan Európa sem az elektromos járművek térnyerésére való felkészülésben, az EY listáján második helyezett Norvégiában adókedvezményekkel, külön forgalmi sávok és parkolóhelyek kialakításával ösztönzik a fogyasztókat. Ez sikerrel is járt, hiszen 2021-ben a skandináv országban megvásárolt új autók több mint 70 százalékát áram hajtotta.
A közlemény szerint a listán harmadik és ötödik helyezett Németország és Nagy-Britannia a helyi akkumulátorgyártás és az elektromos járművek bevezetésével kapcsolatos erőfeszítéseinek köszönheti helyét az élbolyban. Ugyanakkor bár az olaszok körében a legmagasabb azok aránya, akik villanyautót vennének – a megkérdezettek csaknem háromnegyede –, az infrastruktúra hiányosságai és a fejlesztésre szoruló energiagazdálkodás miatt lemaradt a többi európai ország mögött.
A kutatásból kiderül, hogy
az egyébként mind az olajtermelés, mind az olajfogyasztás terén világelső Egyesült Államok ezen a listán csak a hetedik, és az ország lakóinak nincs is különösebb kedvük villanyautóra váltani.
Az újonnan forgalomba helyezett autók kevesebb mint 4 százaléka elektromos, és a megkérdezettek mindössze 29 százaléka szeretne elektromos autót venni, ez a legalacsonyabb arány a vizsgált országok közül.
A közlemény végül a hazai helyzettel is foglalkozik, kiemelve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2021-ben már majdnem 20 ezer tisztán elektromos autó rótta a magyar utakat, ami a 2019-es adat háromszorosa. Az elmúlt években Magyarország az elektromos autókhoz kulcsfontosságú akkumulátorok gyártása terén is megerősítette helyzetét, hiszen eddig húsz cég több mint 2800 milliárd forint értékben ruházott be a szektorban. A CATL idén ősszel bejelentett debreceni gyára további 3000 milliárdos beruházást jelent.
„Az energiaárak emelkedése és a szigorodó uniós szabályozások hatására itthon is egyre népszerűbbé válnak a villanyautók. A magyar vezetők több mint fele egy kedvező ajánlat esetén megfontolná, hogy alternatív hajtású járműre váltson. Az átalakuló igények a hazai forgalmazók és kereskedők számára is kihívásnak számítanak mind technológiai, mind szolgáltatási szempontból. A folyamatok optimalizálásához hathatós segítséget nyújthat egy tapasztalt külső szakértő bevonása. A közvetlen szakmai támogatás érdekében bővítette tevékenységét az EY Magyarországon” – emelte ki László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.
