Fizetési paradoxon: szárnyal a digitális forgalom, mégis úszunk a készpénzben

Dinamikusan bővül az elektronikus fizetések aránya Magyarországon a teljes pénzforgalmon belül. Bár még a készpénz az úr, 2030-ra már bőven fordulhat a kocka. Ugyanakkor hiába terelődik át egyre több tranzakció a digitális térbe, a forgalomban lévő bankjegyek és érmék mennyisége is folyamatosan növekszik. 

A Helyzetkép legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Nem tudja kiszorítani a készpénzt a növekvő digitális forgalom

Dinamikusan növekszik az elektronikus fizetési forgalom Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elektronikus tranzakciók száma tavaly meghaladta a 2,5 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a fizetési műveletek 42 százaléka valósult meg a digitális térben. Az elmúlt tíz évben folyamatosan bővült az elektronikus tranzakciók részaránya, de még mindig a készpénzes fizetések vannak többségben. A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy 2030-ra már forduljon a kocka, és a digitális fizetések kerüljenek túlsúlyba. A legtöbb digitális műveletet a fővárosban, a legkevesebbet Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben bonyolítják le a vásárlók.

Látható azonban egy jól megfigyelhető változás is a magyarországi készpénzhasználatban. A bankjegyek és érmék fokozatosan veszítenek a súlyukból a megtakarításoknál. A háztartásoknál lévő, rekordszintre emelkedő nettó pénzügyi eszközökön belül már csak nagyjából 6 százalék a készpénz aránya. A nem túl jövedelmező és az infláció miatt is hátrányban levő „párnaciha” kezd kikopni a divatból, helyette a befektetési jegyek óriási lendületet vettek. További részletek a Helyzetkép legújabb videójában!

Korábbi videóinkat ide kattintva érheti el.