Hetekig tartó feszült tárgyalások után Washington és Brüsszel július végén megállapodott egy új kereskedelmi megállapodásról, a most kiadott részletek pedig tisztázzák, pontosan milyen termékekre és milyen feltételek mellett vonatkoznak az új szabályok. Ez különösen fontos, mert Donald Trump elnök az elmúlt hónapokban többször kilátásba helyezett akár 100-250 százalékos vámokat is – főleg a gyógyszeriparban és a csipgyártásban.
Az eredeti megállapodás szerint az USA 15 százalékos egységes vámot szabott volna az uniós export nagy részére. Emellett az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát, valamint legalább 600 milliárd dollárnyi pluszberuházást visz az Egyesült Államokba.
Az uniós gyógyszeripar, amely az amerikai import legnagyobb forrása, most megnyugodhat: a vám maximum 15 százalék lesz, és nem halmozódik más EU-s tételekkel.
A CNBC szerint szeptembertől az amerikai kormány csak a generikus készítményeknél alkalmazza a „legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet”, vagyis az MFN-árképzési politikát, amely a nemzetközi árakhoz köti a gyógyszerek hazai árát.
Olyan abszurd ígéretet tett Ursula von der Leyen Trumpnak, hogy még az amerikaiak is csak hüledeznek, a norvégok még inkább
Meg kellene háromszorozni az amerikai energiaimportot. A kereskedelmi megállapodás megkötéséért és a vámok elkerülése érdekében lehetetlent vállalt a EU.
Trump ugyanakkor nem engedte el teljesen a gyeplőt: a korábban elindított biztonsági vizsgálatok fenntartják a nyomást a szektorra, miközben a Fehér Ház továbbra is sürgeti, hogy az uniós vállalatok költöztessék a gyártást az Egyesült Államokba.
Emiatt az elmúlt hónapokban
A félvezetők szintén a 15 százalékos plafon alá kerültek, ami messze alacsonyabb annál a 100 százalékos vámnál, amellyel Trump korábban fenyegetett.
Ez enyhíti az iparág legrosszabb félelmeit, de a gyártók számára továbbra is jelentős többletköltséget jelenthet.
Az autóipar is a csomag része: az Egyesült Államok szeptembertől 15 százalékos vámot vet ki az uniós autókra és alkatrészekre – de csak akkor, ha Brüsszel elfogadja az ipari vámok mérséklésére vonatkozó jogszabályokat.
Ez érdemi engedmény, hiszen a jelenlegi 27,5 százalékos szinthez képest majdnem a felére csökken a teher, miközben Trump korábban 30 százalékos tarifát is belengetett. A német autógyártók azonban így is aggódnak: a VDA, a szektor több mint 600 vállalatát képviselő szövetség szerint a 15 százalékos vám is „évi milliárdos veszteséget” okoz, miközben az iparág éppen a villanyautókra való átállással küzd.
Az új keretrendszer egyszerre oldja és növeli a feszültségeket: Trump ugyan visszavett a legextrémebb fenyegetésekből, de a 15 százalékos plafon még mindig tetemes költséget ró az európai iparra. Az energia- és beruházási kötelezettségek teljesítése szintén kérdőjeleket vet fel Brüsszelben, különösen, hogy a bejelentett összegek inkább „szándékolt”, mint garantált vállalások.
A következő hetekben az uniós törvényhozás feladata lesz, hogy jogszabályban rögzítse a vállalt ipari vámszinteket. Ha ez megtörténik, a felek elindulhatnak a feszültségmentesebb kereskedelmi kapcsolat felé – ha nem, Washington jelezte, hogy kész újabb büntetővámokat kiróni Európára.
Európai-amerikai tárgyalások: megvan a kereskedelmi megállapodás, de máris vitatkoznak róla
Még meg sem száradt a tinta az európai–amerikai vámegyezményen, máris folyik róla a vita. A kereskedelmi megállapodás részleteinek tisztázása még sok időt vesz igénybe; a legfontosabb kérdés a gyógyszerek és az acél- és alumíniumvámok sorsa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.