Beruházások: meghosszabbított fonódó villamos, új pesti híd, folytatódó Déli Körvasút – kolosszális projektek ideje jön

Pontosan egy héttel ezelőtt került ki a kormány honlapjára egy 70 oldalas dokumentum, amelyben a 2035. december 31-ig szóló állami beruházási keretprogramon belüli ágazati beruházási terveket sorakoztatják fel. Az 1. melléklet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti ágazati beruházási tervek és a 2035. december 31. napjáig szóló állami beruházási keretprogram elfogadásáról szóló kormányhatározathoz című dokumentumot az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett, a Magyar Közlönyben megjelent rendelethez csatolták. 

A Világgazdaság a héten már elkezdte ízekre szedni, hogy milyen projekteket is látunk azon a listán, ahol egyelőre csak a felelős minisztériumokhoz rendelve, az alapvető paramétereket, így a keretösszeget vagy a projekt végső határidejét feltüntetve gyűjtötték össze a következő tíz évre tervezett magyarországi beruházásokat, egy másik cikkünkben pedig rávilágítottunk, hogy mégis mekkora a jelentősége az ott látottaknak. Az biztos, hogy sok cikknyi muníció van ebben a dokumentumban, hiszen régiónként eltérő ráfordítással, de jelentős fejlesztéseket hajtanának végre a rend- és honvédelem, az egészségügy, az oktatás, a turizmus, a sport, a kultúra és a közlekedés területén is.  

A közlönyben a jogi szaknyelv értelmezése után jól kivehető, hogy a miniszterelnök azt kéri Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszterrel szükség esetén vizsgálják felül, hogy minden forrás rendelkezésre áll-e, és ha kell, „készítsen előterjesztést a kormány részére a vonatkozó kormányhatározatok módosításáról, illetve visszavonásáról”. Lázár Jánost egyszer már megkérte Orbán Viktor, hogy tegyen rendet a beruházásoknál, most szeptember végéig van ideje eleget tenni a miniszterelnök kérésének ezen a területen – derül ki szintén a határozatból.

A kormány lassan két éve új mechanizmusban dönt a beruházásokról, egészen pontosan a beruházási keretprogram az irányadó, amely ágazati beruházási tervekre épül. A forrást az egyes projektekre a kormány évente biztosítja az Építési és Beruházási Minisztérium előirányzatán keresztül. A törvény alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól.

Most a vasúti infrastruktúrára vonatkozó részeket nézzük meg, márt csak azért is, mert a sok száz elemből álló listát vizsgálva az látható, hogy a legfontosabb fejlesztési célok elsősorban a vasúttal és a közúthálózattal kapcsolatosak. Cikksorozatunk következő részében utóbbit vesszük górcső alá, de addig is az arányok: 

1. A vasúti infrastruktúra felújítása, korszerűsítése, fejlesztése címszó alatt 1002, majd 1404 milliárd forintot költenek, az előbbi 2030-ig, az utóbbi pedig a 2031–2035 közötti időszakban valósul meg. 
2. A vasútinál némileg alacsonyabb összeget szán a dokumentum az úthálózat fenntartásával kapcsolatos általános feladatokra, mely az országos közúthálózaton a közhasznú üzemeltetési és karbantartási tevékenység és az országos közúthálózathoz kapcsolódó egyes szolgáltatások ellátása címszó alatt mind 2030-ig, mind 2031–35 között 1000-1000 milliárd forintot irányozott elő.

Vasút – teljes megújulás, modernizáció

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy a kormány nem halogatja tovább a a hazai vasúti infrastruktúra fejlesztését, ezért a magyar állam képviseletében egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordult az Európai Beruházási Bankhoz (EBB). Ez azonban nem a teljes összeg, a hitel ugyanis újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, így összesen mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben kezdenek vasútpálya-építési programba. Az nem derül ki pontosan, hogy a dokumentumban az Építési és Közlekedési Minisztérium égisze alatt felsorakoztatott vasúti fejlesztéseknél milyen mértékben kalkulálnak az EBB-től igényelt hitellel, a keretösszeget az alapján szabták-e meg, de azt már tudjuk, hogy a bank pozitívan bírálta el a kormány tavaly szeptemberben benyújtott hitelérelmét, 

A fejlesztésekre óriási szükség is van, Magyarországon körülbelül 6500 kilométer vasútvonal van használatban, amelyből 1200 kilométernyit felújítottak ugyan az elmúlt 15 évben, azonban 50 százalékuk még mindig sebességkorlátozott a pályák állapota miatt. A minisztérium számításai szerint csak a szinten tartáshoz évente 90 kilométernyit kellene átépíteni, ráadásul a pályák állapota mellett egyes pályaudvarok is elavultak, elengedhetetlen a modernizáció. 

Beruházások – de mire költenének? 

Alapvetően vasúti árufuvarozáshoz köthető fejlesztésekre országos szinten. Intermodális, tehát a vasúthoz köthető, de többféle közlekedési módot összekapcsoló fejlesztésekre szintén országos szinten és a Budapesti tömegközlekedésre is. 

1. 104 milliárd forintból valósulna meg a Kelenföldi intermodális csomópont őrmezői autóbusz-terminál és a P+R-parkolók bővítése. A pályaudvar az ország egyik legforgalmasabb vasútállomásaként a kelet–nyugati, észak– irányú személy- és teherforgalom lebonyolításában játszik nagy szerepet, rengetegen érkeznek ide az agglomerációból, átszállva metróra, a fonódó villamosra, vagy rakják le a kocsijukat, elkerülve a budapesti dugókat. 
2. A Déli Körvasút, Budapest elmúlt száz évének legnagyobb vasútfejlesztése is tovább halad – derül ki a listából. Miután a második ütemben a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb forgalmú szakaszán a Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti részt újítják fel, a harmadik ütemben az úgynevezett bújtatás tervezésre és kivitelezésre több mint 86 milliárdot különítenek el, további 58 milliárdból pedig új megállót kap a Népliget, és 20 milliárdból folytatják a 4. ütemben a környezetrendezést. 

1. Bekerült a fejlesztések közé a budapesti fonódó villamoshálózat is. A pályát meghosszabbítják a Budafoki útig, át lehet majd szállni az 1-es villamosra és a Déli Körvasútra Nádorkert vasútállomáson. A fejlesztés 50 milliárdos keretösszegből valósulhat meg, és azért szerepel az Építési és Közlekedési Minisztérium listáján, mert a Karácsony Gergely vezette főváros lemondott a beruházás megvalósításáról, így Lázár Jánosék írták ki a közbeszerzési eljárást. 
2. Az Építési és Közlekedési Minisztérium áprilisban írta ki a tendert egy teljesen új hídra a meglévő Gubacsi helyett. A híd elavult, óriási forgalmat bonyolítanak le rajta napi szinten, itt megy át a csepeli szabadkikötő áruforgalma is. A „Gubacsi vasúti híd a teherforgalom elvárásainak megfelelő átépítése a csepeli szabadkikötő és a logisztikai terminálok kiszolgálására” cím alatt a megvalósítás első ütemére 48 milliárdot szánnak, a másodikra pedig 40 milliárdot. 

A fenti összegek eltörpülnek a vonalszakaszok felújítása mellett:

1. 355 milliárdból zajlana a Szeged–Békéscsaba vasútvonal korszerűsítése
2. 416 milliárdból a Hatvan–Füzesabony vasútvonal korszerűsítése
3. 342 milliárdból a Kelenföld–Budaörs vasúti vonalszakasz korszerűsítése
4. 254 milliárdból a Rákospalota-Újpest–Vácrátót–Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztése és 
5. 220 milliárdból Kiskunfélegyháza–Szeged vonalszakasz korszerűsítése 

Új alapokra helyezett magyar építőipar 

Mint ismert, tavalyelőtt fogadták el az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot, amely új alapokra helyezi az állami beruházásokat és ezzel együtt lényegében a teljes magyar építőipart. Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabály előkészítése során sem rejtette véka alá, hogy céljuk volt egy patrióta törvény kidolgozása, amely helyzetbe hozza a hazai építőipari cégeket a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben. A kormány törekvése ugyanis, hogy magyar alapanyagból, magyar munkával, magyar szaktudással magyar profit előállítását segítsék elő.

Az új törvény megalkotásánál az is szempont volt, hogy a költségvetéshez igazítsák a fejlesztéseket, és a „kevesebből többet és jobbat” elv előtérbe helyezésével megakadályozzák a felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások megvalósulását. A kormány célja ezenkívül az is, hogy életminőségben és épített környezetben is felzárkózzunk Nyugat-Európához, amihez az építőipar színvonalának emelésére van szükség. A jogszabályba egyébként 25 hazai szervezet 900 javaslatát építették be, ezenfelül nemzetközi benchmarkkutatást is végeztek, megvizsgálták az Európai Unió tagállamainak beruházási szabályozását vagy például a német vasúttársaság közbeszerzési gyakorlatát.