„Következményei” lesznek Szaúd-Arábia számára, hogy összeállt Moszkvával, és az általa vezetett Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) keretében az olajtermelés napi kétmillió hordóval történő csökkentése mellett döntött – ígérte Joe Biden a CNN-nek adott interjúban. Rijád döntése pofonnal ér fel az amerikai elnök számára, aki kampányában kemény fellépést ígért Rijáddal szemben, aztán júliusban a magas benzinárak miatt kénytelen volt ellátogatni Dzsiddába, hogy személyesen lobbizzon Mohamed bin Szalmán trónörökösnél az olajtermelés fokozásáért. Politikai károkat is okozhat a demokratáknak, ha a novemberi félidős választások előtt emiatt megemelkednek az üzemanyagárak az amerikai kutakon.
Biden ugyan részletekbe nem bocsátkozott, de a hét elején párttársa, Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának elnöke sürgette, hogy Washington azonnali hatállyal fagyasszon be mindenféle együttműködést Szaúd-Arábiával, beleértve a fegyvereladásokat. Két másik demokrata törvényhozó pedig az AP jelentése szerint már be is nyújtott egy javaslatot, amely egy évre leállítaná a fegyvereladásokat, az alkatrészek szállítását, valamint a logisztikai és karbantartási szolgáltatásokat is.
A hírügynökség szerint azonban nagy kérdés, hogy a Fehér Ház meddig hajlandó elmenni, hogy kimutassa elégedetlenségét a szaúdiakkal, akik kulcsfontosságú, de problémás szövetségesei a Közel-Keleten. Az elnök szóvivője egyelőre csak annyit közölt, hogy felülvizsgálják az eddigi politikát, de nem közölt határidőt, és nem adott tájékoztatást arról, hogy ki fogja vezetni az újraértékelést. Az Egyesült Államok szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet „az elkövetkező hetekben és hónapokban” – fogalmazott Karine Jean-Pierre. Fejszal bin Farhán szaúdi külügyminiszter szerint viszont az OPEC+ és szövetségeseinek a döntése tisztán gazdasági jellegű volt, és a tagállamok egyhangúlag hozták meg. „Az OPEC+ tagjai felelősségteljesen cselekedtek, és a helyes döntést hozták” – nyilatkozta az Al-Arabíja hírtelevíziónak.
Biden azt mondta, hogy konzultálni fog a kongresszussal a megteendő lépésekről, de nem biztosította támogatásáról a fegyvereladások leállítását sürgető javaslatokat. A szaúdiak felfegyverezésével ugyanis Washingtonnak régóta az a célja, hogy ellensúlyt képezzen a térségben Iránnal szemben, amely egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nukleáris hatalommá váljon. A kapcsolat súlyát érzékelteti, hogy Szaúd-Arábia az amerikai fegyverek legnagyobb vásárlója, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint Rijád vásárolta meg a 2017 és 2021 között eladott amerikai fegyverek 23 százalékát.
Az amerikai külügyminisztérium legutóbb augusztusban hagyta jóvá Patriot rakéták szállítását hárommilliárd dollár értékben Rijádnak.
„Hetvenezer amerikai él jelenleg Szaúd-Arábiában, nem is beszélve azokról a csapatokról, amelyeket a régióban állomásoztatunk – hangsúlyozta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. – Szóval nem csupán a mi érdekünk, hogy a térségben a rakétavédelem integráltabb és együttműködőbb legyen. Ez az ottani szövetségeseink és partnereink érdeke is” – tette hozzá.
Az amerikai ellenlépések része lehet egy törvényjavaslat is, amelyet mindkét párt szenátorai támogatnak. Az úgynevezett No Oil Producing and Exporting Cartels (NOPEC) című törvényjavaslatot a szenátus jogi bizottsága már májusban elfogadta, és az
lehetővé tenné, hogy az igazságügyi miniszter szövetségi bíróság előtt trösztellenes pereket indítson az OPEC+ ellen, így védve a fogyasztókat és a cégeket az emelkedő olajáraktól.
A NOPEC elfogadása már több mint két évtizede napirenden van, bár a Reuters szerint kérdéses, hogyan lenne képes egy amerikai bíróság kikényszeríteni az ítélet végrehajtását egy külföldi állammal szemben. Korábban a Fehér Ház is fenntartásait hangoztatta, és ellenzi a törvényt az amerikai olajipar is. Mike Sommers, az API ágazati lobbiszervezet elnöke és vezérigazgatója szerint a NOPEC további instabilitást okozna a piacon, és súlyosbítaná a nemzetközi kereskedelemben már meglévő kihívásokat. Egy ilyen jogszabály semmilyen múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli piaci helyzetben nem lenne hasznos.
Egy másik iparági aggodalom, hogy a NOPEC hatására az OPEC túltermelésbe kezdene, ami olyan alacsonyra lökné az árakat, hogy az amerikai energiavállalatok nehezen tudnák növelni a kitermelést.
Szaúd-Arábiának és más OPEC-országoknak vannak ugyanis a világon legolcsóbban és legkönnyebben kitermelhető tartalékai.
Az OPEC másképpen is visszavághatna, Rijád 2019-ben például azzal fenyegetett, hogy a törvény elfogadása esetén nem dollárért adja majd el az olajat, ami aláásná az amerikai deviza globális vezető státuszát. Az olajtermelők emellett válaszul korlátozhatják az amerikai befektetéseket, vagy egyszerűen megemelhetik az Egyesült Államoknak eladandó olaj árát. Arról már nem is beszélve, hogy hasonló törvényeket hozhatnak például az amerikai agrártermékeket illetően.
