Már tényleg nagyon szeretnék, ha rovarokat ennénk marhahús helyett
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFranciaországban épül a világ legnagyobb rovarfarmja, ami már csak azért is meglepő, mert az ízeltlábúak fogyasztása ellen pont Európa és Észak-Amerika lakói tiltakoznak a legnagyobb mértékben.
Az Ynsect nevet viselő francia vállalat termékei egyelőre ugyan főként állat- és haleledelként kelnek el, ám a cég arra számít, hogy hamarosan az emberek közül is egyre többen választják a rovaralapú fehérjeforrásokat a hús alternatívájaként.
A lisztkukacokat tenyésztő Ynsect helyzetét segítheti, hogy az európai élelmiszer-ügynökség is feltételesen engedélyezte a lisztkukacokból készült fehérjék emberi fogyasztását.
Azóta a lárvákból készült már rovarburger, protein shake, tészta, granola és más tápanyagdús termékek sora is.
A vállalat társalapítója, Antoine Hubert elmondta, hogy a lárvákból darált húsra vagy épp kolbászra emlékeztető termékeket is lehet gyártani, ami már csak azért is kedvező, mert egy közelmúltbéli dél-koreai kutatás szerint a rovarevéssel kapcsolatos idegenkedést azzal lehet leküzdeni, ha a termékek minél inkább a hagyományos húsokra hasonlítanak.
Hubert arról is beszélt, hogy bolygónk növekvő népességének élelmezése céljából úttörő gondolkodásra van szükség, hiszen az ENSZ becslése szerint 2050-re már csaknem tízmilliárd ember fog élni a Földön.
A 2011-ben alapított cég 2025-re szeretne ezer főt alkalmazni és 450 millió fontos forgalmat elérni, és szeretne terjeszkedni Nagy-Britanniában is.
A most épülő új, 45 ezer négyzetméteres, 40 méter magas üzem Amiens közelében évente 200 ezer tonna rovaralapú élelmiszert gyártana a tervek szerint. A termelés már a következő év elején megkezdődhet. A lárvákat a bogarakká alakulásuk előtti pillanatban főzik meg, előnyük, hogy betegségekkel szemben ellenállók, fehérjében gazdagok és zsírszegények. Nem igényelnek sok helyet.
Ellentétben a tücskökkel és a legyekkel, a lisztkukacok nem ugrálnak vagy repülnek
– írja a The Guardian.
A cégalapító elmondta azt is, hogy a Sorbonne filozófia-tanszékét felkérték, ítélje meg a rovartermesztés erkölcsi vonatkozásait. A diákok szerint
a lisztkukacok tenyésztése közelebb áll a gombatermesztéshez vagy az üvegházi növénytermesztéshez, mint a hagyományos állattartáshoz, hiszen a lárváknak nincs agyuk. Bár vannak reflexeik és kommunikálnak, egyelőre senki nem bizonyította, hogy lennének érzéseik.
Ennek ellenére a rovarok mint fehérjeforrás az emberek számára egyelőre igencsak kis piacra számíthatnak, ám Hubert bízik abban, hogy a kereslet kilő a következő tíz évben. Persze azért valószínűleg az ökológiai vagy épp egészségügyi előnyök ellenére is nehéz lesz megküzdeni a rovarevéshez kötődő idegenkedéssel, hiába kell sokkal kevesebb föld, táp és víz a tenyésztéshez a hagyományos állattartáshoz felhasználtnál.
