Az amerikai kormány fontolgatja a Tajvannal való közös fegyvergyártás tervét, hogy megerősítse Tajpej elrettentő erejét Kínával szemben – írja a Nikkei Asia.
A tervek szerint az amerikai védelmi cégek technológiát biztosítanának a fegyverek tajvani gyártásához, vagy tajvani gyártású alkatrészek felhasználásával készítenék az Egyesült Államokban.
Bár pontosan még nem határozták meg, hogy milyen fegyvereket gyártanának közösen, a legnagyobb valószínűséggel rakétákról és lőszerről lenne szó Rupert Hammond-Chambers, az USA–Tajvan Üzleti Tanács elnöke szerint.
Az üzletember hozzátette: ehhez a lépéshez a fegyvergyártóknak gyártási engedélyeket kell szerezniük a külügyminisztériumtól és a védelmi minisztériumtól, azonban az amerikai kormányzaton belül ellenállásba ütközhet az engedélyek kiadása.
Ennek hátterében az áll, hogy többen aggódnak a modern katonai technológia külföldi gyártása miatt.
A tajvani külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni, míg az amerikai külügyminiszter szóvivője azt közölte, hogy az Egyesült Államok minden lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy biztosítsa a védelmi képességek gyors átadását Tajvan számára.
Tajvan biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hogy az Egyesült Államok gyorsan biztosítsa a sziget védelmi képességét, és továbbra is együtt fogunk működni a hadiiparral, hogy támogassuk ezt a célt
– tette hozzá. Az amerikai elnökök 2017 óta több mint 20 milliárd dollár értékben hagytak jóvá fegyvereladásokat a sziget számára. Az Egyesült Királyságban működő Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint Tajvan teljes fegyverimportja az Egyesült Államokból származott 2016 és 2020 között. Például Patriot légvédelmi rendszer védi a szigetet, amelynek fejlesztéséről idén állapodott meg Tajpej és Washington, de Tajvan rendelkezik F-16 vadászgépekkel is. Peking hevesen tiltakozott az eddigi fegyverszállítmányok miatt is, így a mostani lépés még jobban feldühítené, miközben a távol-keleti óriás és a Egyesült Államok egy sor kérdésben vitázik.
Dávid és Góliát küzdelme
Jelenleg Kína rendelkezik a világ harmadik legerősebb, egyben legnagyobb lélekszámú hadseregével, míg Tajvan a 21. helyet foglalja el a Global Firepower listáján. Az adatok szerint Peking kétmilliós hadereje mellett eltörpül Tajvan 170 ezres serege, ráadásul az előbbinek több ezer repülőgépe és tankja van.
Az igazán nagy különbség a tengeren mutatkozik: a távol-keleti óriás két repülőgép-hordozóval, 41 rombolóval, 49 fregattal, 70 korvettel és 79 tengeralattjáróval rendelkezik. Ezzel szemben Tajvan flottájában csak 22 fregatt, négy tengeralattjáró és ugyanennyi romboló található, repülőgép-hordozóval pedig nem rendelkezik. Érdekes adalék, hogy az Egyesült Államok 11 repülőgép-hordozójával a világ legütőképesebb flottáját tartja hadrendben, Oroszországnak pedig csak egy van.
Mindez azért kellemetlen, mert Kína a jóval erősebb flottájával blokád alá veheti a szigetet, amely olaj és gáz hiányában kénytelen lenne megadni magát, így Peking kikényszeríthetné az egyesülési tárgyalásokat.
Tajvan önállósága
A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét.
A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti, és a világon mindössze 14 ország ismeri el függetlennek. Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen.
Mivel Peking szakadár tartománynak tartja a szigetet, rendkívül hevesen reagál arra, ha magas rangú amerikai tisztviselő érkezik Tajvanra. Washington egyértelművé tette: megvédi Tajpejt, de a sziget függetlenségét nem támogatja, és továbbra is Pekinget tartja az igazi Kínának.
Jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra.
Ugyanis a kínai flotta jelenleg be van zárva a Kelet- és Dél-kínai-tengerre, mivel szigetláncok veszik körbe japán és amerikai bázisokkal. Egy háború esetén a távol-keleti óriást tengeri blokád alá lehetne vonni, a sziget birtoklása azonban megoldaná ezt a problémát. Ha pedig Tajvan valamilyen módon egyesülne a szárazföldi Kínával, akkor Peking teljesen uralma alá vonna a félvezetőipart, és hozzájutna a legfejlettebb technológiához.
Érdekesség, hogy a szigeten zömében kínaiak élnek, de az utóbbi időkben kialakult a tajvani identitás: tavaly az emberek több mint 63 százaléka tajvaninak tartotta magát, csupán 2,7 százalék tekintett magára csak kínaiként, 31 százalék egyszerre kínainak és tajvaninak vallotta magát.
Kína nem enged, a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik TajvannalHszi Csin-ping szerint Kína békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására. A kínai elnök leszögezte: a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik. |
