Az óriásméretű rakományok speciális légi szállítására kifejlesztett Airbus Beluga kitöltené legnagyobb riválisa, az Antonov An–124-esek kényszerű kiesésével keletkezett piaci rést, és külső megrendelők számára is vállal ezentúl fuvarokat – jelentette be Benoit Lemonnier, az Airbus Beluga Transport ügyvezető igazgatója.
A nevét a hasonlatossága okán a sarkvidék tengerein honos fehér bálnáról kapó Beluga flotta eddig az Airbus walesi gyárából szállította a repülőgépek szárnyait a franciaországi Toulouse-ban lévő vállalati összeszerelő üzembe, ám egy meg nem nevezett megrendelőnek már az év vége előtt végez szállításokat. Kiváltva ezzel az orosz–ukrán háború miatt hozott nyugati szankciók következtében az orosz légteret elhagyni nem tudó orosz cargovállalatok An–124-eseit, amelyek azt „önkiszolgáló” Belugákkal szemben készséggel álltak rendelkezésre, ha extra méretű tárgyak, eszközök szállításáról volt szó – egészen eddig.
Az oroszok cargogépei tehát vagy külföldön vesztegelnek, mert hazarepülni már nem tudtak, mert zár alá helyezték őket, vagy odahaza rostokolnak.
Az ukránok An–124-eseit kimenekítették az országból, szolgálati központjukat átmenetileg Lipcsébe helyezték át. Az orosz Volga-Dnepr Airlinesnak 12 gépe esik ki a polgári célú repülésekből, míg az ukrán Antonov Airlinesnak hét gépe van, ezek elvileg szabadon repülhetnek a németországi bázisukról. Az Emírségeknek van még egy nem katonai szállítógépként funkcionáló An–124-ese.
Lemonnier online tájékoztatóján kerek perec kijelentette, hogy
az évi több száz fuvart jelentő piaci szegmens „jelentős részét” privatizálni szeretnék,
amennyire persze szabad kapacitásaik megengedik. A bérelhető gépek a Belugák A300-asokra épített első generációját képviselik, s az igazgató meglehetősen elnagyolt tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában repülhetnek A-ból B-be súlyos terhükkel.
Az Airbus az öt szolgálatban lévő Beluga ST-vel vállal fuvarokat, míg saját szárnyszállításait az A330-asok alapjain felépítendő hat új generációs Beluga XL-lel végzi majd a továbbiakban.
Mindezt Lemonnier annak apropóján jelentette be, hogy az Airbus űrhajózási részlege által gyártott Hotbird I3G nevű műholdat az egyik Beluga a floridai Kennedy űrközpontba szállította, ahonnan azt Föld körüli útjára bocsátják, a francia Eutelsat távközlési flottáját gyarapítva vele.
A közeljövőben nyolc hasonló műhold leszállításáról is gondoskodniuk kell, persze csak azután, ha saját cégük elnyeri a testvércég által gyártott műholdak célba juttatására kiírt pályázatot. Ez azonban vélhetően csak formalitás. A repülőgépszárnyakon kívül
az idén Belugák Airbus helikoptereket is szállítottak már megrendelőiknek
– értesült a Bloomberg.
Belugák viszik majd annak a 35 Airbus A320neo-nak a szárnyait is Toulouse-ba, amelyet átadásuk után az üdülőjáratokat üzemeltető brit Jet2 diszkont-légitársaság kötelékét gyarapítják. Az első átadása 2028-ban, az utolsóé pedig 2031-ben válik esedékessé a most aláírt, 3,9 milliárd dollár összértékű szerződés értelmében.
A modern új gépekkel a Jet2 flottája 137 darabosra bővül. A leedsi elsődleges bázissal rendelkező légitársaság közleményében azt írja, hogy a listaárból „jelentős mértékű” kedvezményt tudtak kialkudni, úgyhogy a végszámla alacsonyabb lesz. Vagy jóval több, hogyha a kikötött 36 darabos opciót is lehívják.
Az óriás megrendelés egyben azt is jelenti, hogy a Jet2 beszállítót vált, s a jelenlegi 90 darabos Boeing flotta és a 10 darabos Airbus géppark közti arány teljesen megfordul az évek előrehaladtával. (Két gépük jelenleg szolgálaton kívül van.)
A Boeing számára a kínai piac is részben elveszni látszik, a repülőgépgyártó 737 MAX8-as repülői már ismét használhatják ugyan a kínai légteret, de az engedély csak a külföldi légitársaságok menetrendjében szereplő utasszállítókra vonatkozik, a hazaiak még nem repülhetik a saját tulajdonukban lévő MAX-okat, mert náluk még nem zárult le a repülésbiztonsági vizsgálat, és a gépek biztonságossá tétele, továbbá a pilóták kiképzése is hátra van.
Ahogy engedély híján a Boeingnál évekkel ezelőtt megrendelt MAX-ok átvételére sincs se módjuk, se lehetőségük, ennek megfelelően már a jövő évre tervezett menetrendjükből is kiiktatták ezt a modellt. Egyébként elsőként épp a kínaiak parancsolták a földre 2019 márciusában a MAX-okat a két ominózus légi katasztrófát követően, s az oroszok mellett már csak náluk nem kapta vissza az engedélyét az azóta biztonságosabbá átalakított modell.
Az Amerikában lassan két-három éve
lezsírozva álló Boeingek közül már csak 140 vár a tulajdonosára,
hogy ebből hányat szántak Kínának, azt nem közölte a gyártó. Azt viszont megtudta a Bloomberg, hogy a Boeing nem akar tovább várni, s a „kínai gépek” közül ötvenet felajánlott az Air Indiának. A Tata csoport tulajdonába került légitársaság júniusi bejelentése szerint 300 darabosra kívánja bővíteni keskeny törzsű gépekből álló flottáját, ehhez kapóra jönnének neki a mai állapotukban rögtön átvehető gépek. A tárgyalások lízingcégek bevonásával folynak – tudta meg az amerikai hírügynökség.
Iparági elemzők szerint
arról azonban szó sincs, hogy a Boeing csak úgy lemondana a kínai piac akár legkisebb szegmenséről is,
csupán a gépekben parkoló ötmilliárd dollárját szeretné végre felszabadítani. Ha zöld jelzést kap Pekingből, akkor szállítani fog, csak azokat a gépeket legfeljebb később fogják legyártani.
