Három és fél év után használhatta ismét Kína légterét egy Boeing 737 MAX 8-as utasszállító, amely egyedül a távol-keleti országban nem kapta még meg a hivatalos engedélyt a visszatéréséhez. (Leszámítva persze Oroszországot, amely az ukrajnai invázió miatt már nem tudta, vagy nem is akarta kiadni a megfelelő papírokat, utána meg már nem volt minek.)
Fotó: Shutterstock
Amíg a világ minden táján már rég helyben hagyták a két lezuhant repülőgépével kétes hírnevet szerzett modellt, Kínában még mindig vizsgálódnak, vajon valóban biztonságossá alakították a tragédiák után a repülőgéptípust, amely egyébként még a legmodernebb és a leghatékonyabban üzemeltethető gépek mezőnyéből is kiemelkedik.
Az Egyesült Államokban az FAA jóváhagyásával 2020. decemberétől repülhetnek újra a MAX-ok, őt sorra követték az engedélykiadással az egyes országok nemzeti repülésbiztonsági hatóságai. Ám
a kínai légtér csak hétfőn nyílt meg azzal, hogy „betévedt” oda a MIAT Mongolian Airlines (MIAT) OM235-ös járata,
amely Ulánbátorból szállított utasokat, és 3 óra 38 perces útja végén sikeresen landolt Kanton repülőterén. A mongolok flottájában egyetlen MAX 8-as található, ezt éppen a 2019. márciusában elrendelt nemzetközi repülési stop előtt pár nappal vehették át. A gép innentől menetrend szerint teljesíti majd az Ulánbátor–Kanton távot.
Ez a Kínával és a kínai légitársaságokkal szívesen üzletelő
Boeing számára örömteli hír kellene legyen, egyelőre azonban nem tudják, mit kezdjenek a behűtött pezsgővel.
A légteret ugyanis a helyi légügyi hatóság nyitotta meg, amely döntését nem verte nagy dobra, ugyanakkor a repülésbiztonsági hatóság egyelőre késlekedik a MAX-okra vonatkozó frissített repülési engedély kiadásával a helyi légitársaságok nagy bánatára.
Magyarán ez azt jelenti, hogy a külföldiek keresztül-kasul repülhetnek Kínán a MAX-okkal, de a kínai légitársaságok birtokában lévő csaknem száz gép kénytelen továbbra is a földön vesztegelni.
A légitársaságok és a Boeing már tűkön ül, de a repülésbiztonságiakat ez nem hatja meg. A helyiekkel szemben a Boeing hangot adhatott elégedetlenségének a folytonos halogatás miatt, s ezt végül szeptember közepén meg is tette,
kilátásba helyezve azt, hogy a kínai partnerei által lekötött és elkészült 120 MAX-nak máshol keresnek majd vevőt
és hogy találnak is, ahhoz aligha férhet kétség. Bennfentesek szerint a kifakadás hatott, ezzel hozzák összefüggésbe a légtérnyitást, csakhogy az is kiderült, hogy amíg a Boeing arra hivatkozott, hogy február óta semmi sem történt, a kínaiak megszellőztették, hogy azért közben „tárgyalgattak” velük a pilóták és a személyzet képzési programjáról, amelynek jóváhagyása és végrehajtása egyaránt előfeltétele a korlátozások teljes feloldásának.
Ha zöld utat is kap a Boeing és az új gépek is landolhatnak majd kínai földön, akkor sem lesz gyors a visszatérésük, mivel a pilóták és a személyzet kiképzése hónapokat vesz igénybe és a légitársaságok már eleve nem is számoltak a meglévő és a megrendelt MAX-okkal, amikor 2023-as menetrendjeiket állították össze.
Dhierin Bechai, a Seeking Alpha elemzője szerint az ügy már rég nem a Boeing gépének biztonságosságáról szól,
a vállalat a pingponglabda szerepét kénytelen betölteni abban a politikai játszmában, amit az Egyesült Államok és Kína vív egymással,
először a vámháború területén, majd a Hongkong és Tajvan státusát érintő kérdésekben. Mindazonáltal az egymásra utaltság is jelen van a Boeing és Kína viszonyában, ugyanis Peking a folyamatosan bővülő repülési igényeket nem tudja a Boeing bevonása nélkül kielégíteni, a fő rivális Airbus sem lenne képes egyedül egy ilyen kiesést pótolni.
A Boeing számára Kína garantált piacot, megrendeléseket jelent, emellett gyártóbázisa is van a távol-keleti országban.
Csak a megrendelt kínai MAX-ok 7,6 milliárd dolláros tételt jelentenek.
Bechai szerint hamarosan egymás kezébe csapnak majd, a gyümölcsöző vállalatközi kapcsolatokat ugyanis értelmetlen lenne politikai nyomásgyakorlással megrontani. Nem véletlen, hogy a hétfői áttörést egyik fél sem volt hajlandó kommentálni.
Fotó: Fei Ji / AFP
A szakértő ugyanakkor egy másik szálat, hátsó szándékot is felfed, szerinte a kínai állami tulajdonú Comac (Commercial Aircraft Corporation of China) által fejlesztett C919-es repülőgépé engedélyezésének látványos felgyorsítása és a MAX-nál tapasztalt túlzott és nehezen magyarázható alaposság az időnyerést is szolgálhatja,
a kínai nemzeti utasszállító színre lépésével ugyanis a MAX komoly versenytársat kaphat,
a kínai cég pedig hazai megrendeléseket. Az alábbi videóban azt fejtegeti, milyen esélyekkel indul a MAX és az Airbus 320-s ellen a Comac gépe.
