Eredetileg ugyan az kormányai ennél kisebb összegből, 500 milliárd körüli summából szerették volna megúszni a gázválságot, de a tagállami büdzséket valójában jóval nagyobb kiadásokkal terhelik meg – írja a Bloomberg. Az persze nagy kérdés, hogy ezeket az összegeket a szélén táncoló gazdaságok hogyan termelik ki.
A Bruegel 710 milliárd euróra teszi a végső összeget.
Az egyes országok adataiból világosan látszik, hogy valójában mekkora különbség rejlik a tagok gazdasági erejében, ami minden bizonnyal tovább emelkedik a tetemes költségvetési kiadások és a gyenge vagy éppen negatív előjelű közeljövőbeli GDP-változások miatt.
A Bruegel emlékeztet, hogy önmagában Németország egy több mint 200 milliárd eurós csomagot vállalt a hazai cégek és a lakosság megsegítésére. Az összeg felét egyébként már ki is osztották.
A számok eddigi ismereteinket erősítik meg, ugyanis a magasabb adóbevételekkel rendelkező országok most is többet tudnak visszajuttatni a reálgazdaságnak
– mondta a jelentés társszerzője. Simone Tagliapietra szerint a nagy támogatási különbség kihívássá is válhat, ugyanis
a tagállami büdzsék különböző teherviselő képessége torzítja a versenyfeltételeket,
ami súlyos gazdasági és politikai következményekkel járhat, ugyanis a tagállamok különböző ütemben tudnak a válság után talpra állni, és az energiahiány is eltérő mértékben viseli meg őket.
Az még nyitott kérdés, hogy milyen arányban kerülnek többségbe az egyes országok saját intézkedései, és mennyire lesz jellemző a közös, uniós szintű válságkezelés.
Az egyes tagországok hozzáállása nagyon különböző:
míg a blokk egy része ellenzi egy a Covid-járvány utánihoz hasonló közös helyreállítási alap létrehozását, néhány ország még azt is támogatná, hogy közös, uniós kötvénykibocsátással próbáljanak rövid távon forrást bevonni, így tágítva a gazdaságok felpörgetésének lehetőségeit.
Olaszország, Franciaország és Portugália új uniós eszközök létrehozását támogatná, és a gazdasági terhek közös menedzselését és megosztását. Úgy vélik, hogy több pénzügyi forrásra lesz szükség a megújuló energiaforrások elterjedésének támogatására és a gáznak az elektromosáram-termelésben betöltött szerepének a csökkentésére.
A Bruegel szerint az EU energiatámogatásra fordított kiadásai a blokk GDP-jének körülbelül 3 százalékát teszik ki, és saját gazdasági erejével arányosan Németország a harmadik legtöbbet költi el Horvátország és Málta után. Svédország költött a gazdaság arányában a legkevesebbet, körülbelül 0,3 százalékot.
Az Egyesült Királyság mintegy 91 milliárd eurót különített el erre a célra, de miután Lizz Truss kormányfő néhány hét után lemondott, bizonytalan, hogy a következő kormány milyen összegeket fordít az kezelésére, és milyen stratégiát alkalmaz majd.
Körvonalazódik a gázárplafon
Az Európai Unió tagállamai éjjelig tartó vitájukon Brüsszelben előrelépésre jutottak, körvonalazódik a gázárplafon kérdése. Ahogy megírtuk, Magyarország mentességet kapott, hazánk – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök rávilágított – továbbra is külön szerződései alapján, bárhonnan vásárolhat földgázt.
A tagállamok konkrét összeget nem határoztak meg, de felkérik a bizottságot, hogy egy „ideiglenes, dinamikus árfolyosót” határozzon meg.
Emellett egységesen arról nyilatkoztak, hogy az áramtermelésben igyekeznek csökkenteni a földgáz arányát, illetve a szélsőséges árcsúcsok kivédésével törekednek az egész közösség vásárlóerejét kihasználni az eladókkal folytatott tárgyalásokon. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy
egyértelmű jelzést küldtek a piacnak, a hatás nem marad el.
A gázpiaci mozgás bizonyos mértékben igazolja a politikus szavait,
ugyanis pénteken, a körvonalazódó megállapodás hírére csaknem 10 százalékot csökkent a TTF-gázár.
Relatív enyhülés
A csúcstalálkozó tehát hozott némi enyhülést a gázpiacra, de azért látni kell, hogy a gázárak még mindig több mint háromszor magasabbak az ötéves átlagnál. Tény, hogy Európa szinte teli tárolókkal és a lehetőségekhez képest felpörgetett cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) beszerzésekkel várja a telet.
A kereskedők szkeptikusak, az Alfa Energy elemzői szerint az árplafonrendszer eddig megfoghatatlan.
Az LNG-beszerzések körül is lehetnek problémák, ugyanis a Rystad Energy elemzője, Nikoline Bromander szerint a váratlan hideghullámok, valamint az Egyesült Államok vagy Norvégia ellátással összefüggő zavarai sokkal magasabbra hajthatják az árakat. Rizikó emellett, hogy az ázsiai vásárlók milyen mértékben vásárolják fel az LNG-készleteket.
Jöhet még feketeleves
A legtöbb európai vezető elégedettségének adott hangot a brüsszeli egyezség kapcsán, és úgy tűnik, a piaci gázárat is sikerült némileg letörni. Az azonban
teljesen nyitott kérdés, hogy Oroszország hogyan reagál az esetleges újabb szigorításra.
Annyi bizonyos, hogy Putyin elnök korábban világossá tette: bármilyen árszabályozás esetén azonnal elzárja a gázcsapokat.
