Hajnali kettő óra van Brüsszelben. Most ért véget az EU-csúcs első napja. Holnap még folytatjuk a tárgyalásokat, de a legfontosabb kérdést, az energia kérdését a mai napon sikeresen lezártuk – ezzel kezdte késő éjjeli bejelentkezését Orbán Viktor a közösségi oldalán.


A magyar miniszterelnök úgy értékelt, hogy a bizottság energetikai javaslatai jelentették a legnagyobb veszélyt Magyarország számára. Ezek elfogadásával az került volna kockára, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások.

Ezt a veszélyt ma sikeresen elhárítottuk. Nem maradtunk egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolnunk.

A kormányfő tájékoztatott, hogy megállapodás született abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne. 

Más szóval Magyarország a gázársapka alól mentesítést kapott,

így az nem veszélyezteti a biztonságos gázellátását.

ORBÁN Viktor; MICHEL, Charles
Fotó: Dario Pignatelli

Azt is elmondta, hogy megállapodás jött létre arról, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára. „Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség” – fogalmazott. Ez szerinte azért fontos, mert a kormány csak akkor tudja leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon. 

Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit. Holnap folytatjuk!

– zárta posztját Orbán Viktor. 

Duplázott Brüsszelben a magyar kormány

Azzal, hogy Magyarország a gázárspaka, illetve a közös uniós gázbeszerzés kérdésében is érvényesíteni tudta az érdekeit, már második alkalommal történik meg, hogy a magyar kormány mentességet harcol ki az Oroszországra kirótt gazdasági szankciók alól. Először május végén, a hatodik szankciós csomag részeként élesített kőolajembargó kapcsán szerzett felmentést.

Akkor az orosz olaj unióba tartó exportjának kétharmadát azonnali hatállyal beszüntették, ugyanakkor a csővezetéken szállított kőolajra nem vonatkozik a tilalom.

Ennek köszönhetően a Barátság vezeték déli ága, ami Magyarország mellett Szlovákiát és Csehországot is ellátja, tovább működhet. Az eredményt a miniszterelnök úgy kommentálta, hogy „a magyar családok ma este nyugodtan aludhatnak, a leghajmeresztőbb ötletet sikerült kivédeni.”

Előzmények

Az Európai Tanács most csütörtökön és pénteken ismét Brüsszelben ülésezik. A tanácskozás középpontjában az ukrajnai háború, illetve annak az európai energiaválságra és a gazdaságra gyakorolt hatása áll. Az Európai Bizottság szeptemberben hozta nyilvánosságra az uniós gázársapka tervét, amely előírná, hogy az unió csak egy előre meghatározott, maximalizált áron vásárolna földgázt. 

Ugyanakkor Oroszország többször egyértelművé tette: ha az EU ársapkát vezet be, nem szállít több gázt a tagállamoknak.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója előzetesen arról írt, hogy a fő probléma az uniós ársapkával, hogy Brüsszel az intézkedésében két ellentmondásos célt próbál összemosni: 

  1. az orosz gázszállítások csökkentését, amely egy szankciós cél, 
  2. valamint az árak mérséklését, amely egy gazdaságvédelmi cél. 

Csakhogy ezek elfogadása több szempontból is tovább rontaná a már jelenleg is nehéz helyzetet.

Először is, maga az intézkedés valójában nem szolgálna gazdaságvédelmi célokat. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt hónapban, amikor az Európai Bizottság tisztségviselői utaltak az intézkedés bevezetésére, a piacok minden alkalommal idegesen reagáltak, és a gáz ára tovább emelkedett

– mutatott rá. Másodszor, az infrastrukturális akadályok miatt Európa rövid távon csak korlátozott mértékben képes helyettesíteni az orosz gázszállításokat. Ráadásul egyes tagállamok – köztük Magyarország is – a korábbi, kommunista időkből olyan fizikai és infrastrukturális adottságokat örököltek, amelyeken rövid távon nem lehet érdemben változtatni. 

Az orosz csökkenése tehát szükségképpen emeli az árakat.

A tendencia megfordításához több gázra lenne szükség, amit azonban az orosz gázszállítások csökkentésével és az egyéb forrásokból érkező gáz árának korlátozásával értelemszerűen nem lehet megvalósítani, hiszen a tőzsdén senki sem kötelezhető az értékesítésre. „Az ársapka bevezetése tehát tulajdonképpen egy újabb szankciót jelentene, amely veszélybe sodorná a kontinens energiaellátását és energiabiztonságát, valamint az árakat is tovább emelné” – foglalta össze Orbán Balázs.