Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a metró tervének elkészítésére és megépítésére Kolozsváron. A Románia legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós (756 milliárd forint) infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek október 28-án, pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A kincses városi földalatti kivitelezése, de egyáltalán a beruházás szükségszerűsége hosszú évek óta szerepel napirenden, a projekt legnagyobb támogatója a mintegy 330 ezer lakosú Kolozsvárt 2004 óta – négyéves kormányfői „kitérővel” – irányító Emil Boc polgármester számít. A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében.
Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre (503 milliárd forint) becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal többe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe (1 lej 84 forint) kerül.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján a metróvonal 21 kilométer hosszú lesz, és Kolozsvár Főterét is érintve kelet–nyugat irányban szeli át a kincses várost és az agglomerációt. Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani.
A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák. A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat.
Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.
Egyébként Kolozsvár egy másik nagyberuházása is közelebb került a kivitelezéshez, miután a bukaresti kormány jóváhagyta a kincses várost délről elkerülő úgynevezett metropolisz-körgyűrű műszaki-gazdasági mutatóit. Ennek nyomán kiírható a versenytárgyalást a forgalmat tehermentesítő, évek óta tervezett, 1,4 milliárd eurós nagyságrendű beruházás megvalósítására. Az elkerülő út megépítésével kivezetik Kolozsvárról a nehéz- és tranzitforgalmat, ugyanakkor biztosított lesz az összeköttetés a helyi és országutak, illetve az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya között.
A gyorsforgalmi autóutak előírásainak megfelelően irányonként két 3,5 méter széles közlekedési sávval, 2,5 méter széles leálló (gyorsító) sávval megépítendő metropolisz-körgyűrűn a tervek szerint óránként 80-100 kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni. A körgyűrűn három, a bekötőutakon pedig további két alagutat fognak fúrni, ezek hossza 310-től 490 méterig terjed. A terv részeként 35 kilométernyi kerékpárút is épül, amely 23 kilométeren a gyorsforgalmi út nyomvonalát követi. A projekt kivitelezési ideje 96 hónap, és részben vissza nem térítendő uniós támogatásokból, részben az állami költségvetésből finanszírozzák
