A 2022-es év Horvátországban sem kedvezett a tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúráknak. Az egész Európára kiterjedő aszály miatt a legtöbb növény nem tudott megfelelően fejlődni, ez pedig katasztrofális hatással volt a termésre is. A csapadékmentes időszakot leginkább a kukorica sínylette meg,
sok helyen már azelőtt elszáradt, hogy termést tudott volna hozni.
A szárazság leginkább az adriai ország északkeleti részén pusztított, ott néhol akár a termés 70 százaléka is odaveszett, de a helyzet Közép-Horvátországban sem sokkal jobb. A Horvát Mezőgazdasági Kamara adatai szerint az országban idén 290 ezer hektáron termeltek tengerit, ez 0,7 százalékkal több, mint az előző évben, ennek ellenére a betakarított termés mennyisége csak 1,5 millió tonna, ami jelentősen elmarad a tavalyi 2,2 milliós hozamtól. Annak ellenére, hogy idén jóval kevesebb kukorica termett a horvát mezőkön, az országnak nem kell hiánytól tartania, saját szükségleteiteket így is ki tudják elégíteni, viszont exportra ezúttal már nem igen jut.
Hasonlóan rossz a helyzet a szójabab esetében is,
a hüvelyes növény fejlődéséhez ugyanis szintén elengedhetetlen lett volna a csapadék. A délnyugati szomszédunkban 87 ezer hektáron termesztett növény hozama idén átlagosan hektáronként 2,1 tonna, ez közel 50 százalékkal kevesebb a megszokottnál. A csapadékszegény időjárást egyedül a napraforgó viselte relatív jól. Az olajos magokat termő tányérosból idén 47 ezer hektárt vetettek a horvát gazdák, a termésátlag pedig 3,5 tonna hektáronként, ami megfelel a sokéves átlagnak.
Az árakkal is elégedetlenek a gazdák
A gyenge termés mellett a gazdákat az alacsony felvásárlási árak is aggasztják. A kereskedők a kukoricáért például kilogrammonként 2,30 kunát, vagyis 130 forintot fizetnek, a szójáért és a napraforgóért pedig egyaránt 4,35 kunát, azaz 240 forintot adnak. Ezek az árak ugyan a tavalyi évhez képest hozzávetőlegesen 30 százalékkal magasabbak, de
a termelők szerint a megnövekedő költségeik fedezéséhez ezek a felvásárlási árak nem elegendők.
