BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A német-magyar viszony különleges Európában

Bár a két ország viszonya volt már jobb is a múltban, nem engedjük el egymás kezét, és meghallgatjuk a másik felet, hogy megértsük, és közös megoldásokat találjunk a jelenkor és a jövő kihívásaira. Mert egy jó német-magyar viszony fontos mindkét ország, és az egész Európai Unió szempontjából is. Ezek voltak a legfontosabb tanulságai a Budapesten megrendezésre került Német-Magyar Fórumnak, melynek fő üzenete a fiatalság bevonása és a párbeszéd voltak.

Két év kényszerszünet után adhatott újra otthont a Magyar-Német Fórumnak az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, ahol a két ország politikusain és szakértőin kívül szép számmal képviseltette magát a fiatalság is. Idén a rendezvény is köréjük épült, ahogy azt a jelmondata is tükrözi: ifjúság, párbeszéd, jövő. A Német-Magyar Barátsági Szerződés harminc éves évfordulóján tartott esemény különös fontossággal bírt, hiszen jelenleg a két ország viszonya nem nevezhető felhőtlennek, pedig a két országra és Európára leselkedő biztonsági és gazdasági kihívások egységes fellépést követelnének meg. 

German Foreign Minister Heiko Maas Travels To Budapest
Fotó: Florian Gaertner/Photothek via Getty Images

A párbeszéd fontosságáról beszélt Julia Gross budapesti német nagykövetasszony is, aki a barátsági szerződés legfontosabb fórumának nevezte a rendezvényt, amely elengedhetetlen volt a két ország közti bilaterális kapcsolatok fejlődése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a magyarok mindig fontos szerepet játszottak az életükben. 

„A németek és a magyarok barátok voltak és lesznek is a jövőben, ez a legfontosabb és ez nem változhat” – hangsúlyozta a nagykövetasszony a két ország viszonyának fontosságát. 

Hozzátette, hogy a két ország viszonyán van mit fejleszteni, amelyhez azonban szükség van egy őszinte és tiszteleten alapuló párbeszédre, a német-magyar kapcsolatok megújítására, egymás megismerésére és egymás érdekeinek megértésére. 

Nem is olyan rossz a viszony

Györkös Péter berlini magyar nagykövet a Nézőpont intézet és a német Konrad Adenauer alapítvány közvélemény-kutatásából származó számokkal támasztotta alá, hogy a bilaterális viszonyok nem olyan rosszak, mint ahogy a média igyekszik azt hangsúlyozni. E szerint

 a magyarok 88 százaléka, míg a németek több mint hetven százaléka gondolja azt, hogy a német-magyar kapcsolatok fontosak Európának,

 és mindkét ország állampolgárainak többsége vélekedik pozitívan a másik félről, amely az új német kormány megalakulása után radikálisan csökkent. Szerinte ezért is fontos a párbeszéd, hogy a fiatalok beszéljenek a német-magyar kapcsolatokról, mert a nézetkülönbségek ideológiai okokból fakadnak, azonban ebben nem Budapest, hanem Berlin álláspontja változott meg. 

Az idei fórum a háború okozta biztonsági kihívások, az energiaválság, valamint az Unió balkáni integrációjának fontossága köré épült, és mindhárom témában a két ország neves szakértői ütköztették álláspontjaikat, melybe a fiatalokat is bevonták. Bár mindhárom témában érezhetőek voltak a felek közti nézetkülönbségek, végül sikerült közös nevezőket találni. 

Vélemények a háborúról

Az ukrajnai háborúról szóló panelbeszélgetésen a magyar felet Hidvéghi Balázs, a KDNP európai parlamenti képviselője, valamint Bauer Bence a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója képviselte. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar álláspont az elejétől fogva világos, Oroszország az agresszor és elítélik Ukrajna megtámadását, akinek történetünk legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával segítünk. Azonban az is világos, hogy az energiahordozókra kivetett szankciók nem elsősorban Oroszországnak, hanem Európának ártanak, és egy gazdaságilag meggyengült Európa nem fog tudni Ukrajnának segítséget nyújtani. Ezzel szemben a német álláspont erkölcsi szempontból közelít a szankciók kérdéséhez, ahogy ezt 

Christian Petry, a német szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti képviselője kifejtette: „a magyar nézet a szankciók tekintetében elhibázott, mert pont azt felejti el, hogy egy agresszorral szemben kell fellépni”. 

Marieluise Beck, a Zöldek korábbi parlamenti képviselője ennél is tovább ment, szerinte Ukrajna most Európa háborúját vívja, és Ukrajna biztonsága szavatolja Európa biztonságát, éppen ezért a Nyugat célja nem lehet más, mint hogy Putyin elveszítse ezt a háborút. Hidvégi Balázs szerint azonban nem egyértelmű, hogy mit tekintünk vereségnek egy háborúban, és veszélyesnek tartja a mi háborúnk kifejezést is: 

„hogy érhetnénk el Moszkva vereségét? Vagy úgy, hogy hadat üzenünk Oroszországnak, vagy sokszázezer ukránt kell feláldozni ennek a kérdésnek az oltárán, azonban egyikhez sincs meg az állampolgári felhatalmazás” 

– mondta az EP képviselő. Szerinte az EU-nak nem lehet az a missziója, hogy a neki nem szimpatikus államokban megváltoztassa a politikai viszonyokat. 

Gázbiztonság

A legnagyobb egyetértés a két ország között az energia kérdésében volt, mindkét ország hangsúlyozta a diverzifikáció, valamint a megújuló energia fontosságát. Robin Mesarosch, a magyar származású német SPD képviselő elmondta, hogy Németországban a legnagyobb problémát a földgáz hiánya jelenti, mivel az ipari nagyhatalomnak számító országukban sok a gázigényes vállalat. Horváth Viktor a Technológiai és Ipari Minisztérium főosztályvezetője és a gázbiztonság megteremtését jelölte meg fő célként, ami párosul a megfizethető energiaárak biztosításával is. Ebben a két ország között egyetértés van, 

mindkét kormány prioritásként kezeli a lakosság segítését az elszabadult energiaárakkal szemben. 

A két ország nézetkülönbségének lényegét a Siemens vezérigazgatója foglalta össze, aki szót emelt az energiapiac átpolitizálódása ellen: 

„ma már nem molekulákról és fizikáról beszélünk, hanem ideológiáról, és ez nem jó” 

– mondta Goszták Árpád. 

Balkáni kérdőjelek

A legparázsabb vita a résztvevők között a Nyugat-Balkán integrációja kapcsán alakult ki. A két ország külügyminisztériumának képviselője egyetértett a balkáni integráció fontosságában, azonban míg Bunford Zsolt a KKM helyettes-államtitkára szerint folyamatosan 

történelmi esélyeket szalasztunk el a balkáni országok Európai Unióba való felvételének halogatásával,

és ezzel teret adunk az orosz és kínai befolyásnak a térségben, addig Catalina Cullas a német külügyminisztérium munkatársa a csatlakozni kívánó országok vállára tette a felelősséget a bővítés kérdésében. A német álláspont szerint ezek az országok nem állnak készen a csatlakozásra, a csatlakozái feltételeket teljesíteniük kell ugyanúgy, mint másoknak, 

az Unió nem vállalhat felesleges kockázatot a nem megfelelően előkészített tagfelvétel miatt. 

Cullas asszony itt különösen Szerbiára utalt, ahol nincsenek meg a jogállamisági feltételei egy uniós tagságnak. Bunford Zsolt szerint azonban fontos a kettős mérce elkerülése, mert ezek a feltételek Ukrajnában és Moldovában sem voltak adottak, mégis megkezdődtek velük a tárgyalások. A vita tanulságát Prőhle Gergely, az Andrássy Egyetem kuratóriumának elnöke foglalta össze: 

„Melyik a nagyobb veszély az, ami a régió stabilitására leselkedik a hat balkáni ország uniós tagságának elmaradásával vagy amit egy nem megfelelően előkészített integráció okozhat az EU számára?” 

- zárta le a költői kérdéssel a vitát a moderátor. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.