A magyar után kijöttek az euróövezet szeptemberi kiskereskedelmi adatai is, és kiderült, hogy pontosan ugyanannyit nőtt a forgalom az előző hónaphoz képest, mint nálunk: 0,4 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőttihez képest még mindig valamivel (0,6 százalékkal) kevesebbet vásárolnak a magas szorongatta eurózóna egészében, mint Magyarországon, ahol még gyorsabb a pénzromlás, de a nyári hanyatlás ellenére még mindig van éves növekedés, 3 százalék.
A vastagodó rezsiszámlák megviselik az európaiak vásárlási kedvét, miközben a bérek értéke is Európa-szerte csökkent az és a beszállítási nehézségek felturbózta infláció miatt, és a kamatok is emelkednek. A gyengülő fogyasztás az egyik fő eleme annak az aggodalomnak, hogy Európa gazdaságai sorban recesszióba süllyednek a következő hónapokban.
A szeptemberi emelkedés nem jelent fordulópontot – írta Bert Colijn, az ING euróövezeti szenior közgazdásza.
Továbbra is felhősnek látjuk a kiskereskedelem kilátásait, mert a vásárlóerő nyomás alatt marad, és a bizalom továbbra is a rekordmélypontok közelében van
– tette hozzá.
Egyre mélyebb az európai megélhetési válságMélyül Európában a megélhetési válság a magas infláció, az elszabaduló energiaárak, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió következtében – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből. |
Országonként hatalmasak a különbségek
A havonta közölt európai kiskereskedelmi adatok hullámzók, de a gyengülő trendet egyértelműen mutatják, a dinamikája azonban országonként nagyon különböző, és így van ez az unió keleti tömbjében is, ahol – mint a múltban is – most is magasabb az infláció, mint Nyugaton. Az eleve magas ráták miatt a kelet–nyugati különbség százalékpontokban hatalmasra dagadt – Franciaországban „csak” 6,2 százalék volt a legutóbbi éves adat, Litvániában meg 24,1 –, miközben a bérek itt kisebb, amott nagyobb mértékben maradtak el a drágulástól.
A válság hatása a kiskereskedelmi forgalomra még a közép-európai régióban is nagy különbségeket mutat.
Közép-Európa kettészakadt
A cseheknél például a szintén kedden közölt adatok szerint 5,6 százalék az éves visszaesés – holott szeptemberben 0,8 százalékkal nőtt a forgalom az előző havi 0,7 százalékos csökkenés után –, a szlovákoknál pedig 4,9 százalék. Ezzel szemben a magyar eladások 3 százalékkal nőttek.
Korábban közölt adatok szerint a lengyel kiskereskedelmi forgalom reálértékben 4,1 százalékkal nőtt szeptemberben éves alapon, pedig augusztushoz képest 2,8 százalékkal csökkent. A keddi román adat 3,2 százalékos növekedést mutatott.
Az euróövezetben is szakadék van
Egyes euróövezeti országok is közöltek kedden adatot, és láthatóan a nyugati országok fogyasztói másképp élik át a válságot.
Olaszországban például 4,1 százalékkal nagyobbak voltak az eladások szeptemberben, mint egy évvel korábban, a recesszióba valószínűleg már belecsúszott Belgiumban azonban 0,9 százalékkal csökkentek.
A francia eladások hajszálnyival – 0,8 százalékkal – még a tavalyi felett vannak. Eközben az osztrákokon különös őszelői vásárlási láz vett erőt, 3,9 százalékkal többet tettek a kosárba, mint augusztusban, ennek köszönhetően éves alapon is némi pluszba kerültek négy hónapnyi méretes visszaesés után.
