Két évvel az energiapiac teljes liberalizálását követően a szabályozott árakhoz való visszatérésre készül a román kormány, az azóta bekövetkezett folyamatos drágulással ugyanis egyre nehezebben birkózik meg a gazdaság és a lakosság, közben a szolgáltatók az állami energiaár-kompenzációval elégedetlenek. Romániában 2021 januárjától megszűnt a hatósági energiaár-szabályozás az elektromos energia esetében, azóta a lakossági fogyasztók a piaci verseny által kialakított árat fizetik a felhasznált villanyáramért. A földgáz árának liberalizálása hat hónappal korábban, 2020 júliusában megtörtént.
Az közepette azonban a bukaresti balliberális koalíció szociáldemokrata (PSD) szárnya kezdeményezte az energiapiac szabályozásának felgyorsítását, a baloldali alakulat szerint ugyanis az energiapiac meghatározott időszakra történő szabályozása véget vetne a spekulatív jellegű energia-tranzakcióknak, és kiszámíthatóságot biztosítana az ágazat megbízható szereplőinek. A párt vezetői nemrég megbeszélést folytattak a témában energia-szolgáltatókkal, amelyek nyitottnak mutatkoztak egy meghatározott időtartamú, az árakat stabilizáló energiapiaci szabályozásra. Radu Oprea, a PSD szóvivője hétfőn közölte,
két év erejéig térnének vissza a lakosság és az üzleti szféra esetében egyformán szabályozott energiaárakhoz, és ehhez igazítanák a jövő évi költségvetés sarokszámait is.
Constantin Stefan energiaügyi államtitkár szerint létezik politikai akarat a koalícióban a lépésre.
Az intézkedést csak arra az energiamennyiségre vezetnék be, amit még nem értékesítettek a termelők, a teljes ellátási láncra érvényes volna, és az állam figyelembe venné a termelők és a szolgáltatók költségeit, nyereséget is biztosítva ezeknek a vállalatoknak.
Egyébként az országban 2018-ban már bevezették az elektromos energiaszolgáltatás lakossági piacának részleges liberalizációját, azonban 14 hónap elteltével, 2019. március 1-jétől kezdődően a kormány visszaállította az árak hatósági szabályozását, megakadályozandó, hogy a szolgáltatók a lakossági fogyasztókra terheljék az energiaszektorra kivetett – majd 2020 januárjában eltörölt – különadót.
A meredek energiaár-emelkedés ellensúlyozására a bukaresti kormány tavaly októberben árkompenzációt vezetett be az elektromos energia és a földgáz esetében, majd az intézkedés hatályát némi módosítással idén szeptemberben meghosszabbította a jövő év augusztusáig. A hatályos ársapkarendelet a korábbi 300 kilowattóra helyett 255 kilowattórában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes (1 lej 84 forint) ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáram kilowattórájáért.
A kis- és középvállalkozások (kkv) és közintézmények esetében érvényben marad a kilowattóránként 1 lejes ársapka, de csak a tavalyi fogyasztásuk 85 százalékáig. A földgáz esetében a lakossági fogyasztóknak továbbra is 0,31, míg a jogi személyeknek 0,37 lejt kell fizetniük minden elhasznált kilowattóra energiáért, ha tavalyi gázfogyasztásuk nem haladta meg az 50 ezer megawattórát. Sajtóértesülések szerint a hatósági árszabályozás újbóli bevezetése esetén a lakossági fogyasztók 255 kilowattóránkénti fogyasztás fölött 1 lejes rögzített áron jutnának hozzá a villanyáramhoz, ugyanennyit fizetnének a kórházak, iskolák, a gyógyszeripari vállalatok és a kis- és középvállalkozások, míg az ipari fogyasztókra 1,3 lejes kilowattóránkénti energiaár lenne érvényes.
Az energiaszolgáltató vállalatoknak nem tetszik az állam által foganatosított eddigi beavatkozás, szerintük az eddigi intézkedések atombombaként hatottak, és zűrzavart okoztak az ágazatban. Laurentiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) elnöke nemrég elsősorban azt a megkötést bírálta, amelynek értelmében a kormány legfeljebb 1300 lejes megawattóránkénti árig fizet kompenzációt a szolgáltatóknak, szerinte ennyiért képtelenek beszerezni az energiahordozót. Szerinte a referenciaár jóval a alatt húzódik, ami startból veszteséget okoz valamennyi szolgáltatónak. Ilyen körülmények között a társaságok vonakodnak szerződést hosszabbítani vagy új ügyfeleket megkörnyékezni, főleg olyanokat, akik részesülnek az állami árplafonban.
Mivel a kormány több hónapos késéssel fizeti ki a szolgáltatóknak a nekik járó kompenzációt, egyre több cégnek vannak fizetési nehézségei, egy bizonyos társaság pedig közel állt a fizetésképtelenséghez. Ha ez bekövetkezne, akkor maga után rántaná a végső szolgáltatót is, amely átveszi az ügyfeleit, ami blokkolná a piacot: racionalizálni kellene az energiaellátást, bizonyos fogyasztókat le kellene kapcsolni a rendszerről, sőt akár országos áramszünet is bekövetkezhetne
– figyelmeztetett Urluescu, aki szerint Románia energia- és földgázdeficittel szembesül, ami oda vezethet, hogy bizonyos fogyasztóknak önkéntesen le kell mondaniuk a szolgáltatásról, vagy meg kell vonni tőlük az energiahordozót.
Különben az energiaszolgáltatók számítása szerint az államnak ebben az évben összesen 30 milliárd lejt (több mint 2500 milliárd forint) kell megtéríteniük a társaságok számára kompenzáció formájában, ezzel egy időben az állami költségvetésbe 42 milliárd lej folyik be az energiaipari vállalatoktól adók és illetékek formájában.
Urluescu közölte, az AFEER arra kérte a parlamentet, hogy az energiaár-kompenzációs törvény vitájában szüntessék meg az 1300 lejes megawattóránkénti referenciaárat, valamint a kereskedők túladóztatását. Vannak olyan becslések is, amelyek szerint a bukaresti kormány számára a drágulási spirál miatt a fentinél is nagyobb költségvetési teher az energiaár-kompenzáció, amelyre csak idén a román össztermék 3 százalékát kitevő 40 milliárd lejt (3360 milliárd forint) kell fordítania.
