Elkezdődtek a bértárgyalások Németország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall és a Gesamtmetall munkaadói szövetség között. A vég nélküli áremeléseket látva a szakszervezetek 2008 óta a legnagyobb, 8 százalékos fizetésemelést követelnek. Ugyanakkor a munkaadók szerint a előtt nem lehetséges emelni a béreken. A tárgyalások jelentőségét mutatja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói is figyelik az egyeztetéseket, attól tartanak ugyanis, hogy az esetlegesen megugró fizetések tovább emelik az inflációt is.
Annyi mindenesetre biztos, hogy a vita alatt nő a sztrájkok esélye.
Ha a munkavállalók elégedetlenek lesznek a tárgyalássorozat eredményével, akkor akár az Airbus SE-nél, a Mercedes-Benznél vagy éppen Thyssenkruppnál is leállhatnak a gyártósorok, ugyanis ezen társaságok munkavállalóinak is az IG Metall a fő érdekképviseleti szerve.
Sorozatos követelések
Az IG Metall tehát 8 százalékos fizetésemelést szeretne elérni. Ez a mérték nem éri el az októberi, éves inflációt, ami a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerint 10,4 százalék volt. Ezt a szintet tarthatta viszont irányadónak a 2,5 millió közalkalmazottat tömörítő szakszervezet: a Ver.di 10,5 százalékos bérfejlesztést követel. Az utóbbi érdekképviseleti szövetséggel hamarosan elindulnak a tárgyalások.
A mostani szakszervezeti igények az elmúlt évek leghatározottabb követelései, amelyeknek a meglóduló adhat alapot.
A Bloomberg szerint, miután a termelőüzemek jó része a városokon kívül fekszik, az ipari dolgozóknak sokszor messzire kell ingázniuk, így valóban megérzik az emelkedő üzemanyagárak miatti többletköltségeket.
Kemény tárgyalások ígérkeznek
Nem meglepő módon a munkaadók nem akarnak ilyen mélyen a zsebükbe nyúlni.
A Gesamtmetall egy egyszeri 3000 eurós kifizetéssel szeretné elintézni a kérdést,
és a munkavállalói képviseletekkel abban is megállapodna, hogy egy bizonyos ideig nem követelnek majd újabb egyszeri támogatást.
A munkaadók érvei között szerepel, hogy a gyártókat fojtogatják a megugró energia- és alapanyagköltségek, emellett az ellátási lánc megszakadásának is fennáll a kockázata, az ukrajnai háború miatt. Állítják, hogy számtalan cég mára felélte a tartalékát – csak így tudták elkerülni a tömeges elbocsátásokat –, és nem tudják finanszírozni a béremeléseket.
Az IG Metall javaslata kezelhetetlen terhet okozna sok vállalatunknak, így nem látok esélyt az elfogadására
– mondta Harald Marquardt, a munkaadói szövetség vezető tárgyalója.
Ha az egyeztetések zátonyra futnak, a szakszervezet november 17-én szavaz a sztrájkról. Ha valóban beszüntetik a munkát, az igen súlyos eszkalációt okozna, és leállna a termelés sok fontos német gyárban – emlékeztet a Bloomberg.
A JP Morgan elemzői szerint a tárgyalásokon sok szakszervezeti követelés felpuhul, általában az eredeti béremelési igényük felére is rábólintanak.
Az utóbbi időben a fém- és elektronikai ágazat nem muzsikált jól, így a munkavállalók úgy érezhetik, más szektorokhoz képest lemaradásban vannak. Emellett számtalan német cég küzd munkaerőhiánnyal, ami szintén a szakszervezet malmára hajtja a vizet.
A jegybankok is aggódnak
A központi bankok szerint fenyeget az ár-bér spirál kialakulása, ami tartósan magas inflációhoz vezet. Ezt bizonyítja, hogy az EKB utolsó ülésén Christine Lagarde, a pénzintézet elnöke a vártnál nagyobb béremeléseket jelölte meg az inflációs prognózisukra ható legnagyobb kockázatként. A fizetésemelés üteme befolyásolhatja a kamatemelési ciklus végét is – tette hozzá. Olaf Scholz német kancellár közben tárgyalt mindkét féllel, és kilátásba helyezte, hogy az alkalmazottak kompenzálása érdekében adómentessé teszik a 3000 eurós egyszeri támogatást.
