Olaszország új kormánya benyújtotta első költségvetését, az ebben szereplő 35 milliárd eurós csomag célja a dolgozók és a vállalkozások támogatása, valamint az enyhítése. Ez hozzáadódik az eddig elköltött 75 milliárd euróhoz, amit a kormány korábban a gazdaság életben tartására fordított.
Giorgia Meloni miniszterelnök abban bízik, hogy a program gyorsan talpra tudja állítani Olaszországot. A pénzügyi tárca számítása szerint jövőre mindössze 0,6 százalékos várható, de ez lényegesen optimistább előrejelzés, mint amire a piac számít.
Az új, jobboldali koalíciós kormány súlyos energia- és megélhetési válság közepén állt az ország élére, kénytelenek válságellenes intézkedéseket hozni az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságának megmentése érdekében.
Az egyik legfontosabb döntés a magas üzemanyagárakon szerzett extraprofitra kivetett amely az energiavállalatok nyereségéből segítené ki a jócskán megnövekedett költségvetést. 2023 júliusáig az erre kiszabott adókulcsot 25-ről 35 százalékra emelik, viszont nem a bevételből, hanem a profitból fogják számolni. Ezzel párhuzamosan az üzemanyagokat érintő, állam által támogatott árengedményt lecsökkentik 0,15 euróra literenként.
A mentőcsomag 60 százalékát, több mint 21 milliárdot a családok és a vállalkozások megsegítésére tervezik fordítani, hogy ellensúlyozzák a magas energiaárakat . Emellett 4,2 milliárdot költenek arra, hogy a munkaadók és a dolgozók közti adókülönbséget is lecsökkentsék, miközben pénzügyileg támogatásokkal gyorsítanák meg a lecsökkentését.
Hozzányúlnak a nyugdíjrendszerhez is – alig egy évvel az előző változtatások után.
A korábbi 64 év helyett 62-re csökkentik a nyugdíjkorhatárt, ha előtte az igénylő ledolgozott 41 évet.
Az egyéni vállalkozók 15 százalékos egységes adókulcsát pedig kiterjesztik a 85 ezer eurós éves jövedelemre is. Áfacsökkentést is terveznek, a női tisztasági és a babagondozási termékek adója 5 százalékra csökken.
Az új költségvetésnek több megosztó eleme is van. A kormány a nemrég bevezetett szegénységet enyhítő intézkedést, a „polgári bér” eltörlését tervezi.
A munkanélkülieket támogató rendszer a jobboldali koalíció szerint lustává teszi az embereket, és gátolja őket a munkavégzésben.
Ezzel szemben a 2016 előtti, ezer euró alatt maradó adóhátralékok elengedése is napirendre került. Bár az adósságok eltörlése nem ritka Olaszországban, az embereket nem biztatja arra, hogy kifizessék a számláikat.
A jobboldali politika régi kedvence, a Szicíliát a kontinenssel összekötő híd megépítése is a tervben van.
Bár a nagy volumenű beruházások segíthetik a gazdaságot, és munkahelyeket hozhatnak létre, az olasz költségvetésnek most fontosabb problémái is vannak.
Az új költségvetési törvényt még át kell verni a parlamenten, és valószínű, hogy a koalíciós viták során sokat változik a javaslat. Figyelni csak arra kell, hogy a javaslatot Brüsszel is elfogadja, hiszen az újjáépítési alap egyik legnagyobb felhasználója Olaszország. Ezzel azonban vélhetően nem lesz gond, hiszen bár a 4,5 százalékos GDP-arányos hiány jóval meghaladja – az azóta amúgy is felfüggesztett – 3 százalékos uniós limitet, alig növeli meg az előző, még Mario Draghi kormányfő által összerakott költségvetés szaldóját.
Elemzők szerint Meloni tervezete mértéktartó az adósságban úszó ország számára, és ami még fontosabb, képes lesz a tízéves olasz és német állampapírok hozama közötti különbséget a 190 bázispont közelében tartani – ez jóval elmarad az eurózóna krízise idején elért csúcsponttól.
Költségvetési szigor
A befektetők megnyugtatásához hozzájárulnak a büdzsé megszorító intézkedései is. Így például
az alapjövedelemben részesülők az eddigi 18 hónap helyett legfeljebb nyolc hónapig vehetik fel a havonta járó összeget, ráadásul ennek feltételeit is szigorították.
Az állampolgársággal rendelkező munkanélkülieknek majdnem automatikusan odaítélt alapjövedelmet az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezette be 2019-ben, amikor kormányra került. A támogatásban a legalább tíz éve Olaszországban letelepedett külföldiek is részesülhettek. Az olasz társadalombiztosítási intézet (INPS) szeptemberi adatai szerint az alapjövedelmet 2,4 millióan kapják: átlagosan fejenként havi ötszáz eurót (204 ezer forintot) utalnak át nekik. A kedvezményezettek több mint fele az ország hátrányosabb helyzetű, déli térségeiben él.
