A változások legfontosabb eleme, hogy csökkentették a betegek közeli kapcsolatainak karanténban töltendő idejét, és visszavonták a tömeges tesztelési kötelezettséget – ami eddig rendszeresen megborította a világ egyik legnagyobb gazdaságát, aláásta a növekedési lehetőségeket, és rontotta a lakosság hangulatát, illetve a befektetők bizalmát is – írja a Bloomberg.
Az új szabályrendszer célja, hogy csökkentsék az ország elszigeteltségét, és enyhítsék a járvány gazdaságra gyakorolt hatásait.
Az Országos Egészségügyi Bizottság közleménye szerint az egyik legfigyelemreméltóbb változás az lesz, hogy a Kínába utazóknak immár csak öt napra kell karanténba vonulniuk egy általuk választott szállodába, és ezt követően még három napot otthon kell maradniuk.
Eddig tíz nap karantént írtak elő, ez csökkent most nyolc napra.
Ugyanennyit kell elkülönítve tölteniük a fertőzöttek közeli kontaktjainak is.
Emellett enyhítenek azon kapcsolatkutatási módszeren is, amely miatt eddig millióknak kellett karanténba vonulniuk, sokszor valószínűsíthetően indokolatlanul.
Az új szabályok szerint egy szintet levágnak a kontaktkutatásból, azaz a közeli kapcsolatok kontaktjait már nem vizsgálják, így nem kell karanténba vonulniuk sem.
Felpöröghetnek az utazások is. Fontos enyhítés, hogy megszűnik az az igencsak vitatott rendszer, amely a légitársaságokat bünteti azért, mert vírusos eseteket szállítanak az országba. Emellett a Kínába belépni szándékozó utazóknak most már elegendő lesz egy PCR-tesztet csináltatniuk az eddigi kettő helyett.
A mostani lépések a kínai víruskezelés legbátrabb átalakítását jelentik a járvány kezdete óta.
Hasonló intézkedések bejelentésére a közvélemény már Hszi Csin-ping újraválasztása után, a néhány héttel ezelőtti pártkongresszuson számított. A változtatások következtében Kína ismét csatlakozhat a világ gazdaságának „vérkeringéséhez”, aminek következtében a gazdasága is felpöröghet.
Közben persze terjed a Covid
A lazításokat éppen akkor jelentették be, amikor hathavi csúcsra emelkedett a koronavírus-fertőzések száma. Ez megfigyelők szerint a kínai vezetés teljes elköteleződésére utal. Emellett az is erősíti ezt az álláspontot, hogy az ország vezetői a korábbinál jóval árnyaltabban, szelídebben beszéltek a koronavírusról. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy valóban elkezdődött-e a korlátozások megszüntetése, vagy mindössze átmeneti enyhítésekről van szó.
Bruce Pang, a Jones Lang LaSalle vezető közgazdásza szerint a piaci reakció túlzó volt, ekkora optimizmusra egyelőre nincs ok. Valószínűsíthetően a kínai nyitási folyamat lassú marad, ugyanis idősek millióit még mindig nem oltották be, a közvélemény félelme a koronavírustól meglehetősen erős, ugyanis a nyugati országok „laza” Covid-politikáját az állami média sikeresen démonizálta. Emellett a közelgő téli időszak jobban kedvez a fertőzés terjedésének is.
A Hongkongi Egyetem virológusa sem számít gyors lazításokra. Csin Tung-jan szerint ha Kína már csak azért sem fog túl gyorsan cselekedni, mert a lakosság továbbra sem ismeri megfelelően a koronavírust.
Kilőttek a piacok
2020 óta a legnagyobb mértékben, több mint 5 százalékkal ugrott a pénteken az MSCI Asia Pacific index, ugyanis a befektetők kitörő örömmel fogadták a korlátozások lazításának hírét.
Azt, hogy önmagában a turizmussal-vendéglátással foglalkozó cégek mekkora nyomás alatt voltak, jól kifejezi, hogy az ilyen cégeket tömörítő Hang Seng China Enterprises Index több mint 8 százalékot erősödött, így ennek is örülhettek a légitársaságok és kaszinók tulajdonosai.
Gyakorlatilag az összes térségi piac nagyot erősödött, A hongkongi Hang Seng index 7,7 százalékot ment fel. Az indiai tőzsdék rekordot döntöttek, és a helyi valuták is némileg erősödtek a dollárhoz képest.
Az összképnek azonban fontos eleme, hogy a zéró-Covid-politika lazítása mellett az Egyesült Államokból is kaphattak muníciót az ázsiai piacok. Miután az amerikai kisebb lett a vártnál, a befektetők spekulálni kezdtek, hogy lassíthat a Fed a kamatemelési ütemen, ami egyértelműen jót tehet a feltörekvő piacoknak.
Van tér az emelkedésre, ugyanis a Bloomberg számításai szerint a külföldi befektetők Kínát nem számítva idén eddig összesen 43 milliárd dollárt vontak ki az ázsiai feltörekvő térségből. Ugyanakkor a Goldman Sachs közgazdásza, Sunil Koul szerint az ázsiai piacok csak lassan, az elkövetkező fél évben konszolidálódhatnak.
