A 214 ezer forintnak megfelelő 2550 lejről (1 lej 84 forint) 3000 lejre (252 ezer forint) emelkedik Romániában 2023 januárjától a bruttó amely az építőiparban 4000 lej lesz. Ebben állapodott meg a Nicolae Ciuca vezette bukaresti balliberális kormány a szociális partnerekkel az úgynevezett háromoldalú érdekegyeztető tanács csütörtöki ülésén, amelyet megelőzően a kabinet kielemezte a munkáltatói szövetségeknek és a szakszervezeteknek a témában megfogalmazott javaslatait. A 17,6 százalékos emelés nagyobb az idei 16 százalékos inflációs rátánál.
Kormányzati tájékoztatás szerint a bruttó garantált jövedelmet 3000 lejre emelik a jövő évtől, ebből az összegből 200 lej után a munkáltatónak nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Abban is megállapodtak a felek, hogy az építkezési ágazatban 2023. január elsejétől 4000 lejre nő a minimálbér a jelenlegi 3000 lejről.
Cristian Erbasu, az építőipari munkáltatók szövetségének elnöke a munkaerőhiány sújtotta ágazat számára adott pozitív jelzésként értékelte az emelést,
amely szerinte hozzájárul az adócsalás visszaszorításához, és stabilitást teremt a munkaerő biztosításában.
Térdre kényszeríti a román gazdaságot az energetikai sokkhatásFelfelé módosította előrejelzését a bukaresti jegybank, amely szerint mérséklődni fog a román gazdaság növekedése. |
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök úgy értékelte, szükség volt a szociális partnerekkel folytatott megbeszélésre, hogy reális megoldás szülessen ebben a kérdésben. Tekintettel arra, hogy jelenleg is létezik egy 200 lejes adómentes összeg – ám csak abban az esetben, ha a munkáltató a minimálbér fölött biztosítja ezt –, januártól egy bruttó 3200 lejes fizetés esetében 400 lejre nő az adómentes összeg.
A 19 milliós országban jelenleg az 5,2 millió foglalkoztatott 16 százaléka, mintegy 856 ezer alkalmazott kap garantált legalacsonyabb jövedelmet.
(Ez nettó értékben 1524 lejt jelent, ami most 1755 lejre nő.) A januártól esedékes emelés 2,1 millió alkalmazottat érint. A garantált bérminimum legutóbb ez év januárjában 2300 lejről 2550 lejre emelkedett Romániában – 10 százalékkal, miközben az 5 százalékos volt 2021-ben.
A bukaresti kormány szerint az emelés pozitív hatást fejt ki a foglalkoztatottság ösztönzése, valamint a dolgozók vásárlóerejének növelése formájában, nem utolsósorban megelőzhetőbbé válik a munkaerő nagyobb arányú külföldi migrációja.
Egyébként a kis- és középvállalkozások azt szerették volna, ha a minimálbér-emelés nem januártól, hanem majd csak a téli hónapok lejárta után lépne hatályba, az emelkedő energiaárak és a jelentősen megnövekedett költségek miatt ugyanis ezek a vállalkozások nem fogják tudni emelni a fizetéseket a téli hónapokban.
A romániai szakszervezetek azt kérték a bukaresti hatóságoktól, hogy a német kormány intézkedéséből kiindulva növeljék óránkénti 12 euróra a minimálbért, érvelésük szerint ugyanis Romániában a garantált bérminimum a megélhetési költségeknek csak a felét fedezi, ezért az összeg gyors és tartós emelésére van szükség a megfelelő bérszint biztosításához. A jelenlegi 15,239 lejről jövőre 18,145 lejre emelkedő óránkénti minimálbér azonban még így is csak 3,6 eurónak felel meg.
Romániában rosszabb, mint a kommunizmus idején – ők így érzikNagy szakadék tátong az ország régiói között, a lakosság több mint fele szerint Románia rosszabb helyzetben van, mint a kommunizmus idején. |
Különben a héten abban állapodtak meg a bukaresti balliberális nagykoalíció vezetői, hogy januártól 12,5 százalékkal, 1784 lejre nő a nyugdíjpont értéke.
Mindez azt jelenti, hogy az emelés ez esetben már nem fedezi a romániai pénzromlást, a korábbi ígéretekkel szemben nem a 16 százalékot meghaladó ez évi infláció mértékének megfelelően indexálják az öregségi juttatást. A két nagy román párt közül a liberálisok (PNL) 15 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaztak, míg a szociáldemokraták (PSD) differenciált emelést, amelynek során a kisnyugdíjasok nagyobb arányú emelésben részesültek volna. A kompromisszumos megoldásnak számító 12,5 százalékos indexálás 17,5 milliárd lejes költségvetési ráfordítást feltételez.
A koalíció vezetői arról is döntöttek, hogy az alacsony nyugdíjú szépkorúak további juttatásban részesülnek: 1000 lejes egyszeri állami segélyt kapnak az 1500 lej alatti, 800 lejt az 1500 és 2000 lej közötti, ugyanakkor 600 lejt a 2000 és 3000 lej közötti illetményben részesülő nyugdíjasok.
Emellett azok a nyugdíjasok, akiknek 1700 lejnél kevesebb a jövedelmük, kéthavonta 250 lej értékű szociális utalványt kapnak, míg a 60 év fölötti, 2000 lej alatti nyugdíjasok 1400 lej nyugdíj-kiegészítést kapnak háztartásonként az energiaszámlák kifizetésére. Romániában a nyugdíjasok 91 százaléka 3000 lej alatti nyugdíjat kap.
