Miközben a legtöbb európai vállalat a világjárvány alatt felvett hiteleit próbálja visszafizetni, Olaszországban tovább nőtt a tartozás és az állami kezességvállalás, az óriásira nőtt pedig az energiaválság és a enyhítését is megnehezíti.

Italy's Prime Minister Giorgia Meloni reacts during a press conference on November 22, 2022 in Rome, to present her government's draft Budget for 2023. The head of Italy's new far-right government unveiled the broad outlines of her draft budget for 2023, two-thirds of which is devoted to the energy crisis, leaving little room for electoral measures.
FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Fotó: Filippo Monteforte / AFP

Az Európai Bankhatóság jelentése szerint az olasz vállalatok június 30-án rekordösszegű, 123,2 milliárd eurós, államilag garantált hitelállománnyal rendelkeztek, ezt a pénzt azért vették fel, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait átvészeljék. Az előző negyedévben még csak 118 milliárddal tartoztak a cégek. Az eurózónán belül Olaszországban van a legtöbb még vissza nem fizetett amiért az állam kezességet vállalt – pedig nem ez a legnagyobb gazdaság az euróövezetben.

A vállalatok jelentős eladósodottsága a magas államadósságok mellett súlyos problémákat fog okozni a jövőben: 

a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az olasz gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodik 2023-ban.

 

Az olasz államadósság változása
 

Az államilag garantált járványhiteleket 2020-ban kezdték folyósítani, amikor a gazdasági problémák miatt a vállalkozásoknak gyors és olcsó likviditásra volt szükségük. Az több tagállamában volt lehetőség erre, de Olaszországban kifejezetten bőkezűek voltak. Olaszországban a legnagyobb az állami garancia által fedezett hitelek aránya, a teljes kihelyezett hitelek 84,8 százaléka, szemben a spanyolországi 78,9-del és a franciaországi 65,8-del. A bankok szívesen vettek részt a hitelek folyósításában, hiszen tudták, hogy legrosszabb esetben az állam fogja állni a számlát. 

Az Intesa Sanpaolo SpA, az UniCredit SpA és a Banco BPM SpA tartozik a legnagyobb kitettséggel rendelkező bankok közé.

Most a magas kamatok és a lassú növekedés mellett a cégek azzal kénytelenek szembesülni, hogy a tartozásokat egyre nehezebb visszafizetni. A kötelezettség egyre gyakrabban hárul át az államra, de a vállalkozásokat sokszor még ez sem tudja megmenteni. „A kormányok egyre inkább felismerik, hogy e hitelek egy részét át kell strukturálni, aminek legegyszerűbb módja a futamidők meghosszabbítása” – mondta Justin Holland, a DC Advisory ügyvezető igazgatója. 

Giorgia Meloni új kormánya nehéz helyzetben van: hogyan és meddig támogathatják az emelkedő energiaárak miatt küszködő vállalatokat a jelenlegi gazdasági helyzetben?

A tervek szerint egy mentőcsomagot fognak bevezetni, amely megoldaná, hogy a cégek a magas energiaszámlákat a következő két évre elosztva fizethessék meg. A szolgáltatók felé pedig az állam ismét 90 százalékos garanciát vállalna, ennek azonban szintén az a veszélye, hogy tovább növekedhet a vállalati adósság magas szintje.

Hitelként adni támogatást a vállalkozásoknak csak további kockázatot jelent, az eladósodott cégek könnyen bajba kerülhetnek, ha a jövedelem és a profit lecsökken egy gazdasági visszaesést hozó időszak alatt. Vékony jégen állunk, ha jön a a recesszió, és az energiaárak magasan maradnak, a vállalati adósság súlyos problémát fog okozni.

– figyelmeztetett Caselli.

A közelgő recesszió mellett a nyomás tovább fog nőni a vállalkozásokon, a járvány alatt felvett adósságok pedig akár végzetesek is lehetnek számukra. Az olasz állam átmeneti megoldásokon gondolkozik, és még nem nézett szembe a problémával, azonban erre minél előbb szükség lesz, mert az ország gazdasági problémái az egész régiót magukkal ránthatják.