A fejlődő országok adósságaival foglalkozó keretrendszer átgondolását sürgeti és államcsődök közelgő hullámára figyelmeztet Indermit Gill, a Világbank vezető közgazdásza. A világszerte növekvő kamatkörnyezet, az erős dollár és a magas együttesen nehéz helyzetbe hozta a fejlődő országokat.
Fotó: Joshua Roberts / Bloomberg via Getty Images
Az intézmény már korábban figyelmeztetett, hogy a megugró adósságszolgálati költségek, valamint a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború miatti többletkiadások jelentősen megdrágítják a költségvetési hiány finanszírozását. Egyes államoknak külföldi devizában és saját valutában is nehézséget okoz a hiteltörlesztés. A gyenge globális növekedés még sürgetőbbé teszi a probléma kezelését. A legoptimistább előjelzés szerint jövőre harmadával alacsonyabb növekedés várható a globális gazdaságban.
A Világbank vezető közgazdásza szerint a fenntarthatatlan adósságok kezelésére kialakított keretrendszer mára nem tölti be a célját:
a fizetésképtelenség veszélyének kitett országoknak túl keveset és túl későn ad, azt is a hitelezők javára. Az adósságátütemezés mára létfontosságúvá vált. Idén a világ legszegényebb ötven országa 62 milliárd dollár adósságot törleszt.
Legutóbb Srí Lanka, Ghána és Zambia jelentette be, hogy nem tudja kielégíteni fizetési kötelezettségeit. A segítség azonban sokszor lassan érkezik. Zambiának legutóbb az államcsőd bejelentése után két évbe telt, mire segítséget kapott az IMF-től.
Gill a késedelmekért a világszinten elfogadott normák hiányát okolja. Szerinte az eseti alapon történő adósságátütemezések a problémákat nem megoldják, csak évekkel eltolják.
„Egységes megközelítésre van szükség, különben csak bütykölünk, és reménykedünk, hogy a visszatér, és a probléma magától megoldódik” – mondta a Financial Timesnak adott interjúban.
Szerinte az adósok fenntartható növekedési pályára állításához jelentős könnyítéseket kell bevezetni, és a hitelezőknek egységesen kell viselniük az ezzel járó terhet.
Hitelnyújtás előtt az IMF és a Világbank adósságfenntarthatósági elemzést végez, majd a hitelező kormányok megállapodnak, hogy mekkora könnyítést nyújtsanak. A kötvénytulajdonosokat képviselő nagy vagyonkezelők azonban korábban szeretnének részt venni a tárgyalásokon.
Az adósságkezelés mai megközelítése a 20. század végén kialakult adósságválság korából ered, amikor a hitelezők nagyrészt nyugati kormányok és kereskedelmi bankok voltak. Azóta azonban Kína, India és Szaúd-Arábia egyre fontosabb szereplővé vált a szegényebb országok finanszírozásában. A korábban érintett bankokat időközben több ezer kötvénytulajdonos váltotta fel.
A kormányok is egyre inkább a hazai intézményekhez fordulnak finanszírozásért. Ghánában és Srí Lankán is az államadósság közel felét a belföldi hitelezők adják. Más bajba jutott adósoknál, például Egyiptomban és Pakisztánban pedig ez az arány még nagyobb.
